Medve
Zoltán:Petőfi a ruszin nép nyelvén
Petőfi Sándor
kárpátaljai ruszin fordításainak antológiája.
Studia Ukrainica et Rusinica Nyíregyháziensia 18.Nyíregyháza,2005.
Előszó
Az elmúlt esztendőben Medve Zoltán egyetemi docensnek Petőfi Sándor ruszin fogadtatásának kérdéseiről megkerülhetetlen alapműve jelent meg.( Vö.Medve Zoltán:Az Alföld poétája a zordon Kárpátokban.Petőfi Sándor kárpátaljai és galíciai recepciója. Studia Ukrainica et Rusinica Nyíregyháziensia 14.Nyíregyháza,2005.). A kiváló szerző Petőfi ruszin fogadtatásának történeti, művelődéstörténeti kérdéseit 1945-ig, a galíciai ukrán recepciójának problematikáját pedig 1918-ig, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásáig tárgyalja. Kérésemre Medve Zoltán fáradtságos és lelkiismeretes munkával összeállította a ruszinok körében keletkezett Petőfi-fordítások antológiáját is. Minden túlzás nélkül állíthatom, hogy az értő kommentárokkal felszerelt szöveggyűjtemény valóságos aranybánya a hungaro-ruthenisták ,illetve a keleti szláv filológiával foglalkozó szakemberek, a Petőfi-kutatók és a szláv magyar nyelvi kapcsolatok tanulmányozói számára.
A magyarországi ruszinok társadalmi, nyelvi fejlődésével összefüggően a fordítások nyelve ruszin, ukrán vagy kárpátaljai szerkesztésű orosz. A fordítások megjelenési helye: Budapest (Negyilja), Eperjes (Nase Otecsesztvo),Ungvár (Nasa Zemlja, Russzkij Visztnik, Russzkaja Pravda,Russzkoje Szlovo, Literaturnaja Negyilja, stb.).Számos költemény tankönyvekben, kalendáriumokban, költészeti antológiákban látott napvilágot. A fordítók számából is kitűnik, hogy mennyi barátja, elkötelezettje volt, van irodalmunknak, kultúránknak a ruszinok körében. Idézzük fel e helyütt is a fordítók neveit:Vrábely Mihály, Sztripszky Hiador, Szilvay Iván,Vaszkov Iván, Grendzsa-Donszkij Vaszilij, Popovics Mihály, Karabeles Andrij, Baleczky Emil, Potusnyák Fedor, Mihovk Petro, Sznyizsnik Petro, Kacsij Jurij, Skrobinec Jurij. Medve Zoltán kikutatta azt is, hogy a tizenegy fordítás között ruszinul Csopey László filológustolmácsolta a Segesváron emelt Petőfi-emlékmű kétsorosát. (Csopey Lászlóról ld.: Hollós Attila, Csopey László élete és művei. — Аттила Холлош, Жизнь и труды Ласло Чопея. Dimensiones Culturales et Urbariales Regni Hungariae 5.Nyíregyháza, 2004)
A szerző összeállítását négy nagyobb egységre tagolja: az Osztrák – Magyar Monarchiában keletkezett fordítások, a csehszlovák érában született tolmácsolások, a Magyarországhoz visszatért Kárpátalján publikált költemények, s az Ukrajnában megjelent ruszin Petőfi fordítások. .Tekintettel arra ,hogy az oroszok bejövetelével a szerves ,öntörvényű ruszin művelődési és irodalmi élet megszakadt, az ígéretesen fejlődő polgári társadalmukat szétverték, intézményeiktől, vallásuktól megfosztották őket, a helyi értelmiséget száműzték, elűzték, lefejezték, a ruszinokat ukránnak minősítették, Medve a szovjet korszak ukrán nyelvű fordításait csak érinti.( Vö. S. Benedek András: Petőfi hazatérőben. Néhány gondolat Petőfi ukrán / ruszin recepciója kapcsán. In.: Gulya János – Kerényi Ferenc (szerk.): Petőfi a szomszéd és rokon népek nyelvén. Kisebbségkutatási könyvek. Budapet, 2000.157-161.). Műve használhatóságát nagy mértékben növeli, hogy feltár olyan eseteket is, amikor a Petőfinek tulajdonított költemény petőfies dalmotívumok és magyar népdal -reminiszcenciák ötvözete.
Az antológia meggyőzően igazolja azt a
modern filológiában általánosan elfogadott megállapítást, hogy Petőfi Sándor és
zseniális költészete nemcsak a magyaroké.( Vö. Gulya János – Kerényi Ferenc
(szerk.): Petőfi a szomszéd és rokon népek nyelvén. Kisebbségkutatási könyvek.
Budapet, 2000)A Medve által feltárt fordítások helyesírási, nyelvi elemzése,
összevető vizsgálata ifjú filológusainkra vár.
Nyíregyháza, 2005.szeptember 8. Udvari István, az MTA doktora
tanszékvezető egyetemi tanár