Udvari István: Szöveggyűjtemény a ruszin írásbeliség tanulmányozásához II. Blazsovszky Gábor, Olsavszky Mihály Manuel, Bradács János püspökök és koruk. Studia Ukrainica et Rusinica Nyíregyháziensia 17. Nyíregyháza, 2005.

 

Tartalomjegyzék

 

 

A könyvről – Kercsa Igor

Elő -magyarázó -és értelmező szó

 

1. rész

Blazsovszky Gábor munkácsi püspök iratainak nyelvezete

Olsavszky Manuel püspök művelődéstörténeti jelentősége

Bradács János munkácsi püspök cirill betűs iratai

 

         2 rész

Dél-máramarosi szerződések

A ruszinok bácskai megtelepedésének egy forrása

Bejegyzések az urbárium üres helyeibe

Balutyánszky Péter javainak összeírása

Különféle dokumentumok a XVIII. századból

 

Mellékletek

Elementa – János István

Hodinka Antal bécsi leveleiből

Duchnovics Alekszandr a ruszin irodalmi nyelvi hagyományok folytatója

Illusztrációk és szövegek mutatója

 

 

 

 

         A szerző a kötetben folytatja a hazai cirill betűs emlékek feltárását, rendszerezését, elemzését. A publikált források egy része a Munkácsi Görög katolikus Egyházmegye püspöki kancelláriájából került ki, más részüket az egyházmegye területén élő papok, kántorok, falusi elöljárók írták. Mindegyik dokumentumban megtalálhatjuk a beszélt ruszin nyelv elemeit, de ezek legmarkánsabban a dél-máramarosi szerződésekben, s az úrbérrendezéshez kapcsolódó iratokban jelennek meg.

         Tekintettel arra, hogy a 18. században a munkácsi püspökök és a felső klérus többsége nyugati ruszin területekről származott, forrásainkban minden nyelvi szinten észrevehető a nyugati ruszin elemek dominanciája, ami különösen a szókincsre vonatkozik. A püspöki kancellárián keresztül terjedő nyugati ruszin elemek egy része a  18.század végi s a 19. századi ruszin irodalmi nyelv része lett.

         Jelen művében a szerző kísérletet tesz forrásai életrajzi, művelődéstörténeti hátterének megrajzolására. A kárpátaljai ruszin olvasó számára különösen érdekes lehet a ruszinok bácskai megtelepedéséről szóló cikk, melyből kiderül, milyen nehézségekkel kellett szembenézni a Magyar Királyság déli részeire Mária Terézia uralkodása idején leköltözött ruszinoknak. A ruszin nyomtatott urbáriumhoz tartalmilag, nyelvileg kapcsolódó máramarosi u-zó nyelvjárásban íródott Bejegyzések az urbárium üres helyeibe című dokumentum új felfedezése a szerzőnek, melyre az úrbérrendezés délszláv forrásait kutatva bukkant rá[1].

         Az itt közölt források lelőhelyei: a Magyar Országos Levéltár; Hajdúdorogi Püspökség Levéltára; a Máriapócsi Monostor Irattára, és Hodinka Antal akadémikus hagyatéka, mely utóbbiról külön is szólok, bízva abban, hogy ezúttal a téma további kutatójára talál.

         Hodinka Antal akadémikus, a pécsiErzsébet Egyetem egykori rektora ifjú korától gyűjtötte, másolta, rendszerezte a kárpátaljai ruszin nyelvemlékeket. Elfoglaltsága és a kiadás nehézségei miatt gyűjtőmunkája eredményének csak elenyészően kis részét publikálhatta[2]. Hodinka fedezte  fel s hívta fel Kárpátalja egyik legeredményesebb kutatójának, a Hodinka Román leveleiben[3] is emlegetett Alekszej Petrovnak[4], majd Sztripszky Hiadornak a figyelmét a Huklivai évkönyvre. A ruszin historiográfia feladatairól 1930-ban írott cikkében Petrov külön említést is tesz Hodinka Antal forrásgyűjteményéről[5]. Hodinkának Hlib Kinach munkácsi bazilita szerzetessel, majd házfőnökkel a 30-as években folytatott levelezésből kitűnik, hogy a tervezett Bazilita Okmánytárban  a tudós önálló fejezetet kívánt kialakítani a cirillbetűs (egyházi szláv, ruszin,ukrán stb. nyelvű) forrásoknak, amelyek a latin nyelvűekhez viszonyítva csak kisebb hányadot alkottak. A baziliták galíciai, zsovkvai kiadványában közzéteszi Olsavszky Mánuel püspök művelődéstörténetileg és nyelvileg rendkívül értékes levelezésének egy részét[6], Peter Zeedick kárpátaljai származású pittsburgi orvosdoktor támogatásával pedig különnyomatot is készíttethetett e viszonylag terjedelmes forrásközlésből[7].

         Az idős tudós 1943–45-ben megkísérelte kiadásra előkészíteni az általa átírt cirill betűs dokumentumokat. A kronológiailag rendszerezett, Csopey Antal munkácsegyházmegyei kanonoknak ajánlott közel ötszáz oldalas, nagy értékű gyűjtemény forráskritikai értékesítése, elemzése, kiadása a jövő generációra vár. Az előzetesen megszerkesztett, gépelésre, ill. nyomdai szedésre előkészített forrásgyűjtemény Hodinka által kialakított eredeti rendje a tárolás (?), a Hodinka-hagyaték rendszerezése (?) során megbomlott. A műhöz Hodinka által megírt ajánlás és az előszó töredéke a hagyaték vegyes jegyzetei között lelhető fel[8]. Az MTA Könyvtára. Kézirattárában őrzött Hodinka hagyatékban[9] több helyen is találhatunk cirill betűs eredeti vagy másolt dokumentumokat[10]. Figyelemfelkeltés céljából, a Hodinka által a műhöz 1944-ben megírt ajánlást és a töredékesen fennmaradt bevezetőt, valamint néhány mutatványt már közzétettem[11]. Örömmel teszem hozzá, hogy Hodinka Antaltól, Hodinka Antalról tanszékünkön nyolc kiadványt készítettünk, ezzel is adózva a hűség tudósának[12], aki hű volt szűkebb és tágabb családjához, az őt akadémikussá emelő magyar hazájához, az  útjára bocsátó kárpáti tájhoz és a kárpátaljai ruszin néphez, melyből származott.[13]


[1] Udvari István: A Mária Terézia–féle úrbérrendezés forrásai magyarországi délszláv népek nyelvén I. Nyomtatványok. Az előszót írta: Nyomárkay István. Dimensiones Culturales et Urbariales Regni Hungariae 2. Nyíregyháza, 2003;uő: A Mária-Terézia féle úrbérrendezés forrásai magyarországi délszláv népek nyelvén. II. Bács vármegyei szerb és bunyevác jobbágyok úrbéri bevallásai. Az előszót írta: Lukács István. A térképészeti tanulmányt írta: Bottlik Zsolt. Dimensiones Culturales et Urbariales Regni Hungariae 4. Nyíregyháza, 2003.

[2] Vö: Hodinka Antal: A munkácsi görög katholikus püspökség okmánytára. 1. köt. 1487–1715. Ungvár, 1911.; uő.: A Munkácsi Püspöki Levéltár levéltárkatalogizálása. Görögkatolikus Szemle. 1913. 18-19. sz. Ezúton is jelzem, hogy Hodinka Antaltól, Hodinka Antalról tanszékünkön nyolc kiadványt készítettünk, ezzel  is tisztelegve a hűség tudósa emlékének..

[3] Vö. Hodinka Román levelei Hodinka Antalhoz. In.: Hodinka Antal emlékkönyv. Nyíregyháza, 1993. 48-62.

[4] Vö. Петров А.: Памятники угрорусской письменности.  Матеріалы для исторіи Угорской Руси. IV. С.Петербург. 1906. 35; Petrovról ld. Paul R. Magocsy--Ivan Pop: Encyclopedia of Rusyn History and Culture.Toronto,2005.382

[5] Петров А.: Задачи карпаторусской исторіографіи. In. Древнейшія грамоты по исторіи карпаторусской церкви и іерархіи 1391–1498 г. Прага, 1930. XV.

[6] Olsavszky püspök levelezése a ruszin irodalmi nyelv s különösen a ruszin szókincs történetének fontos forrása.

[7] Vö. Романув Антоній: Переписка епископа нашого бл. П. Михаила Мануила Олшавського + 11767 з тогдашными гуменами Гедеоном з Пазином и Йоанникием з Скрипком. Записки Чина Св. Василия. Жовква, 1934.

[8] Vö. MTA Könyvtára. Kézirattár. MS 4812/12.

[9] Udvari István: Hodinka Antal (1864–1946) munkássága. Különnyomat Hodinka Antal: Ruszin-Magyar Igetár című műből. Nyíregyháza, 1891. XVII-XXIII.

[10] Vö. MTA Könyvtára. Kézirattár. MS 10794/1-4; MS 4814/1; MS 4815/14,  MS 4817/8–10; MS 4818-4819.

[11] Антоній Годинка: Книга писаных цирилликов документов угорськых Русинов. In.: Hodinka Antal válogatott kéziratai. Выбрані рукописі Антонія Годинкы. Vasvári Pál Társaság Füzetei 11. Nyíregyháza, 1992. 78-96.

[12] E könyvek pontos adatait ld.: Káprály Mihály: Hodinka Antal: Az árvíznél is rettenetesebb az idő … Ruszin nyelvű szövegek. Studia Ukrainica et Rusinica Nyíregyháziensia 16. Nyíregyháza, 2005. Капраль Михаил: Антоній Годинка: Час гурше ги вода... Русинскі тексты. Studia Ukrainica et Rusinica Nyíregyháziensia 16. Нїредьгаза, 2005.

 

[13] Vö. Balanyi György:Hodinka Antal.1864-1946.In.:Görögkatolikus Szemle kalendáriuma az 1993.esztendőre.Szerk Bacsóka Pál.Nyíregyháza,1992.59-61.