Udvari István

Hodinka Antal könyv-terve Kárpátaljáról

Hodinka Antal a ruszinok történetének legeredményesebb és legsokoldalúbb kutatója. Gazdag munkássága felöleli a ruszinok egyháztörténetét[1], gazdaság és szociális történetét[2], néprajzát[3], folklórját[4], nyelvét[5] stb. Egész élete során gyűjtötte a ruszin nyelvemlékeket[6], kiadta Olsavszky Mánuel püspök nyelvészeti szempontból is értékes levelezését[7]. Értékes könyvben tette közzé Rákóczi Ferenc fejedelmünk azon ruszin jobbágyainak névsorát, akik résztvettek az 1703–1711-es szabadságharcban[8] stb.

A nagy tudós meggyőződése volt, hogy a kárpátaljai ruszinoknak saját, népnyelvükön lehet csak irodalmi nyelvet kifejleszteni, ezért számos dolgozatát a ruszinok körében leginkább elterjedt, és legrégebbi u – zó nyelvjárásban írta[9]. Ruszin népnyelvű művei további elemzésre várnak[10]. A fenti sorokból és Hodinka Antal alapos bibliográfiájából[11] valamint a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárában őrzött, nagy mennyiségű kéziratos hagyatékából[12] egyértelműen kitűnik, hogy élete végéig gyűjtötte az adatokat, egy a ruszinok teljes történetét feldolgozó monográfiához.

Az MTA Könyvtára Kézirattárában az akadémikus vegyes tárgyú előadásai, tanulmánytöredékei között található egy Könyv Kárpátaljáról ideiglenes címen szereplő monográfia–terv. A függelékben közzétett tervezet két fejezetcímet és az egyes fejezetek vázlatos tartalmát sorolja fel[13].

Vegyük szemügyre közelebbről a monográfia-tervet.

Felvetődik a kérdés, – mikor is keletkezhetett a tervezet? A szövegösszefüggésből kitűnik, hogy akkor, amikor Ungvár székhellyel megalakult a magyarországi ruszin területeket felölelő Kárpátaljai Kormányzói Bizottság. Ez az adminisztratív terület, 1939. július 7-én létesült[14], s területe, kiterjedése jelentősen eltért a csehszlovákiai Ruszinszkó és a Volosin-féle Kárpátukrajna kiterjedésétől. Hodinka is kiemelendőnek tartotta, hogy Kárpátalja, mint területi fogalom a történelemben teljesen ismeretlen. Csehszlovákia létrejötte után figyelhető meg az a történelmietlen nézet, mely a terület viszonylagos önállóságát visszavetíti a múltba, s Kárpátaljáról és Magyarországról mint két önálló szubjektumról beszél. E nézetet a szovjet történészek is átvették, megtoldva azzal a képtelen véleménnyel, hogy a Kárpátalját alkotó négy vármegye Magyarország gyarmati függvénye volt[15], s hogy a Magyar Királyságban kegyetlenül elnyomták a ruszinokat.

A második fejezet a ruszin történelemmel foglalkozott volna, kiemelve a magyar vonatkozásokat. A csehek alatti Kárpátaljának is külön fejezetet szánt a szerző, melyben kiemelte volna, hogy a csehek által ígért autonómiát a ruszinok nem kapták meg. A csehek később szovjetek karjai közé lökték Kárpátalját, ezernyi szenvedést okozva a vidéknek. Történelmi perspektívából nézve Kárpátalja cseh korszaka zsákutcának bizonyult a ruszinok részére, hiszen nem vezette be Európába Kárpátalját. A ruszinokat oda lökte a Szovjetnek, oda ahonnan őseik menekültek. Hodinka a szlovákiai ruszinoknak is tervezett egy fejezetet. A Tiso-féle Szlovákiában a ruszinok jogait korlátozták, iskolaügyük visszafejlődött. A szlovákiai ruszin sérelmek nem oldódtak meg 1945 után sem, mert a szlovák hivatalos szervek, bizonyára szovjet sugallatra, ukrainizálták a ruszin intézményrendszert.

A ruszin származású tudós nyilvánvalóan nem tartotta a ruszinokat ukránnak – mikor ezt írja a tervezetben: kiemelendő hogy nem ukránok. 1918-ig a ruszin népesség görög katolikus vallású volt, az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó évtizedeiben a rendkívül céltudatos orosz propaganda eredményeként néhány faluban a hívek áttértek a görögkeleti vallásra. A csehszlovák kormányzat, hogy a Monarchiából örökölt struktúrákat gyengítse, s a hagyományos magyar értékeket eltüntesse Kárpátalján szorgalmazta a pravoszláv vallás elterjedését, s diszkriminálta a görögkatolikus klérust. Roppant nagy zavart keltve s kárt okoztak ezzel a Közép-Európai mentalitású ruszin lakosság lelki, kulturális életében. Az 1940-es évekre a ruszin lakosság vallási szempontból már nem volt egységes. A szerző egyébként egy önálló fejezetet kívánt szentelni a magyarországi görög katolikus és görögkeleti egyházak történetének, a magyar olvasóra való tekintettel főleg magyar szempontból.

Hodinka teljes, átfogó képet tervezett nyújtani a ruszin nyelvről. Megállapítja, hogy a ruszin irodalmi nyelv terén teljesen tisztázatlan a helyzet, többféle nyelvtan, helyesírás létezik. A ruszin nyelvről az volt a véleménye, hogy erősen eltér a keleti és nyugati szláv nyelvektől, s a keletszlovák nyelvjárással is több hasonlóságot mutat, mint az említettekkel. Tegyük hozzá, hogy a keletszlovák nyelvjárással a ruszin elsősorban a szókincs, a szókészlet (lekszika) terén mutat feltűnő hasonlóságot, hiszen a szlovák is, a ruszin is azonos keretekben fejlődtek a Magyar Királyság keretein belül. A hangtan és alaktan terén azonban a különbségek jelentősek.

Hodinka önálló fejezetekben tervezte tárgyalni a ruszinok néprajzát, – népviseletét, (szokásvilágát, zenei - és tánc kultúráját, s képzőművészet és irodalom kérdéseit.

A kötetet egy rendkívül fontos és eredeti fejezet zárta volna: magyar kultúr - és szociálpolitika Kárpátalján. E kérdésről nagyon keveset olvashatunk. Új monográfiájának második kötetében Botlik Józsefnél találtam nyomát, hogy az általa vizsgált időszakban (1939–1944) mit adott a magyar kormányzat Kárpátalja népeinek[16], továbbá Káprály Mihály szentelt önálló kötetet a Kárpátaljai Tudományos Társaság kiadványainak, melyek a szovjet szerzők, dehonesztáló véleményétől eltérően rávilágítanak, hogy a Társaság értékálló tevékenységet folytatott[17]. Más magyar szerzők erről hallgatnak, szovjet és ukrán nacionalista szerzőknél viszont a több évszázados magyar elnyomás és kizsákmányolás tételét olvashatjuk.

Úgy vélem, mindannyian sajnáljuk, hogy Hodinka Antalnak nem sikerült megvalósítania Kárpátaljáról és a ruszinokról tervezett monográfiáját. A sina iro et studio – pártatlanul, harag és részrehajlás nélküli könyv megírása a Magyar Királyságban egykor élt ruszinokról és Kárpátaljáról a jövő kutatóira var.

Függelék

KÖNYV KÁRPÁTALJÁRÓL*.

(: Cím még nincs eldöntve :)

Előszó.

1. Kárpátalja területe. Geopolitikai fejezet. Földrajzi leírás. Kiemelendő a történelemben teljesen ismeretlen “Kárpátalja”, mint területi fogalom. A csehszlovák Ruszinszkó, Volosin-féle Kárpát-Ukrajnának és a mai Kárpátaljának kiterjedése.

2. Ruténföld a történelemben.

a) Magyar éra. Kiemelendő minden magyar vonatkozás, főleg Rákóczi ideje stb.

b) Kárpátalja a csehek alatt. Az autonómia kérdése. Szics-gárdisták

– kiket lengyel Ukrajnából szöktettek be az ország területére – terrorja.

c) Ruszinok a mai Szlovákiában. Sérelmek, helyzetkép stb.

1. Rutének. Kiemelendő, hogy ezek tulajdonképpen nem ukránok. Szláv térhódítás a múltban a magyarok kárára. Kihangsúlyozandó, hogy Kárpátalja rutén lakossága még vallás szempontjából sem egységes.

2. Rutén nyelv. Kiemelendő, hogy nyelvileg is teljesen tisztázatlan a helyzet. Többféle nyelvtan, helyesírás és irány. (: Nagyorosz, ukrán, helyi dialektus, stb.:) Erősen elüt az északi szláv nyelvektől és a kelet-szlovákiai tót nyelvjárással is több hasonlatosságot mutat, mint akármelyik északi szláv nyelvvel.

3. Magyarországi görögkatolikus és görögkeleti egyházak története, – főleg magyar szempontból.

4. Néprajzi fejezet.

a) Népviselet

b) Zene, ének, tánc.

c) Képzőművészet.

d) Irodalom.

e) Helyi szokások.

Közgazdasági állapotok.

1. Magyar kultúr- és szociálpolitika Kárpátalján.

---

[1] A munkácsi görög-katholikus püspökség története / a Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottsága megbízásából írta Hodinka Antal. – Bp.: MTA, 1909. – VIII, 856 p. – Ipolyi-díjas munka.; A munkácsi görög szertartású püspökség okmánytára / gyűjt., összeáll. és közrebocsátja Hodinka Antal. 1. köt., 1458–1715. – Ungvár: 1911. – LVI. 668 p.

[2] Утцюзнина, газдуство прошлость южнокарпатськыхъ русинувъ / написау еденъ Сокырницькый Сирохманъ. – [Bp.] : Hornyánszky, é.n. [1922?]. – 108 p. A szerző: Hodinka Antal. Uő.: The home of the ruthenian people. – In: Oxford Hungarian Review. 1922. (jun.) p. 51–77.*– Rövidített kiad. – Klny. Vö. 59., 61., 52.; A kárpátaljai rutének lakóhelye, gazdaságuk és múltjuk. – Bp.: Apostol Ny., 1923. – 48 p. – Megjelent ruszin, francia és angol nyelven.; L’habitat, l’économie et le passé du peuple ruthéne au sud des Carpathes. – Paris: Champion, 1924.– 32. p. Klny. – In: Revue des Études hongroises et finno-ougriennes. Vol. 2. nr. 4. (okt./dec. 1924.) p. 244-275.

[3] A rutének. – In: Magyarország. 6. köt., Felső-Magyarország. 2.r. – Bp.: M.Kir. Államny., 1900. – p. 401–417.– (Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben; 18.)

Uő.: Die Ruthenen. – In: Ungarn. Vol.5., 2. [T] – Vienna: Hof– und Staatsdruck., 1900.– p.401-418.– (Die Österreichisch-Ungarische Monarchie in Wort und Bild.)

[4] Vö. Антон Годинка: Пісні наших предків. Száz ruszin népdal. Budapest–Uzshorod, 1993.

[5] Ruszin-magyar igetár = Rusins’ko-mad’arskyj slovar’ glagulov / Antonij Godinka; szerk. Udvari István; előszó Cselényi István Gábor; kiad. a Görögkatolikus Hittudományi Főiskola. – Nyíregyháza: Görögkat. Hittud. Főisk., 1991. – LXXVII, 436 p.: ill. – Az MTA KK MS 4817/55 jelzetű kézirat alapján.

[6] Hodinka Antal válogatott kéziratai = Выбрані рукописі Антонія Годинкы / vál, szerk. és a bev. életrajzot írta Udvari István; kiad. A Vasvári Pál Társaság. – Nyíregyháza: Vasvári Pál Társ., 1992. [! 1993]. –199 p. (Vasvári Pál Társaság füzetei; 11.). – Az MTA Könyvtárának Kézirattárából.

Tartalma:

MTA KK MS 4812/10 Szent István jelentősége a magyar történelemben / előszó és jegyz. Újj Anna. p. 15–26.;

MTA KK MS 4812/9 Adatok a ruszinok 1848/49. évi történetéhez : H.A. előadása 1943. márc. 15-én /közread. Udvari István. – p. 27-34.;

MTA KK MS 4812/12 Як наші духовникы проживали /közread. Udvari István. – p. 35-56.;

MTA KK MS 4812/12 Ци правда, же Мадярщина “порабствовала” подкарпатськых русинов? /közread. Udvari István. – p. 57-70.;

MTA KK MS 4812/12 По дешто о нашых матриках /közread. Udvari István. – p. 71-77.;

Itt különösen ld.: MTA KK MS 4812/12 Книга писаных цирилликов документов угорськых русинов. Предпущеное поясняющое и толкующое слово /közread. Udvari István. – p. 79-95.;

MTA KK MS 4814/1 Бокораші ци фаркановы /közread. Udvari István. – p. 97-102.;

MTA KK MS 4817/3 Передословіе до Русинсько-мадярського словаря /közread. Udvari István. – p. 103-108.;

MTA KK MS 4812/12 Hodinka Antal előadása a Kárpátaljai Társaság szakosztályainak összevont ülésén /közread. Udvari István. – p. 109-115.;

MTA KK MS 4812/12 Hodinka Antal köszöntője Kozma Miklós kormányzói biztoshoz a Kárpátaljai Tudományos Társaság díszközgyűlésén /közread. Udvari István. – p. 117-119.;

MTA KK MS 4812/16 A tokaji vár története 1603-ig /sajtó alá rend. János István. – p. 121-182.;

MTA KK MS 4812/4 A mai kárpátaljai ruszinok története /közread. Ivan Megela – p. 191-198.

[7] Переписка епископа нашого бл. п. Михаила Мануила Олшавського зъ тогдашными гуменами Гедеономъ зъ Пазиномъ и Йоаникіомъ Скрипкомъ / Романувъ Антоній. – Жовква, 1934. –38 р.* H.A. összeállítása Olsavszky Manuel püspök levelezéséből.

[8] Переписка епископа нашого бл. п. Михаила Мануила Олшавського зъ тогдашными гуменами Гедеономъ зъ Пазиномъ и Йоаникіомъ Скрипкомъ; II. Rákóczi Ferenc fejedelem és a “gens fidelissima”. – Pécs: Dunántúl Pécsi Egyet. K., 1937. – 64 p. (Felvidéki Tudományos Társaság kiadványai; 1/4.)

[9] Утцюзнина, газдуство прошлость южнокарпатськыхъ русинувъ / написау еденъ Сокырницькый Сирохманъ. – [Bp.]: Hornyánszky, e.n. [1922?]. – 108 p. – A szerző: Hodinka Antal.

Uő.: Отвореный листъ султана Баязита ІІ.о мир‰ его съ Владиславомъ корольомъ угорськымъ и чешськымъ р. 1498. – In: Šišicev zbornik. – Zagreb, 1929. – p. 635-639. – Klny.; Переписка епископа нашого бл. п. Михаила Мануила Олшавського зъ тогдашными гуменами Гедеономъ зъ Пазиномъ и Йоаникіомъ Скрипкомъ / Романувъ Антоній. – Жовква, 1934. – 38 р.*– Н.А. összeállítása Olsavszky Manuel püspök levelezéséből.;

Грамотность и ученность нашихъ священниковъ до епископа А. Бачинского / А. Годинка. – In: Землед‰лский календарь на высокосный год 1936./ сост. Михаилъ Демко. – Ужгород, 1935.– р. 119-123.;

Грамотное и матеріальное состояніе приходського духовенства у давности у православныхъ державахъ. /А[нтоній] Р[оманувъ] Г[одинка]. In: A. Russ. Viestnik(Pittsburg). 1936. no. 4. (23. jan.) p.7., 1936. no. 5. (30.jan.) p. 1936. no. 6. (6. febr.) p. 7., 1936. no. 7. (13. febr.) p. 7. 1936. no. 8. (20. febr.) p. 7., 1936. no. 9. (2. febr.) p.7., 1936. no.8. (20. febr.) p. 7., 1936. no 9. (27. febr.) p. 7., 1936. no.10. (5. mart.) p. 7., 1936. no. 11. (12. mart.) p. 7. 1936. no. 12. (19. mart.) p. 7. – A szerző: Hodinka Antal.

[10] Dolgozatok Hodinka Antal tiszteletére = Наукові дослідження на честь Антонія Годинки /szerk. Udvari István; kiad. A Bessenyi György Tanárképző Főiskola Ukrán és Ruszin Filológiai Tanszék. – Nyíregyháza. Tartalma: BGYTF Ukrán és Ruszin Fil. Tansz., 1993. – p. 92. – (Studia Ukrainica et Rusinica Nyíregyhaziensa; Tom. 1.)

Проста народна мова у літературній обробці Сокирницького Сирохмана / Панько Сергій р. 5-20.;

Языковые особенности русинских произведений А. Годинки, тождественные с диалектизмами с. Стебливка (с. Салдобош) Хустского района Закарпатья / Василь Орос. Р. 21-28.;

Антоній Годинка – збирач народних писень-колядок Закарпаття / Юрій Туряниця. р. 29-40.;

Мелодика речи напевов 100 русинских народных песен (собиратель: Антоний Годинка) / Степан Арпа. р. 41-52.;

Зауваги до “Глаголниці” А. Годинки /Олег Лещак. р. 53-60.;

Русинские глаголы венгерского происхождения в “Русинско-венгерском словаре глаголов” Антония Годинки /Иштван Удвари. р. 61-72.;

Література русинів Угорщини в оцінці Антала Годинки / Любиця Бабота. р. 72-82.;

Múlt századi magyarországi orosz nyelvtanok ruszin vonatkozásai / Kiss Kálmán. p. 83-92.

[11] Vö. Kovács Tiborné: Hodinka Antal bibliográfia. In. Udvari István (szerk.): Hodinka Antal emlékkönyv. Tanulmányok Hodinka Antal tiszteletére. Nyíregyháza, 1993. 405-428.

[12] Ennek jegyzékét ld.: UDVARI István Hodinka Antal: 1864–1946.– In: Ruszin-magyar igetár / Hodinka Antal. – Nyíregyháza, 1991.– p. IX–XXIII.– Függ.: H.A. kéziratos hagyatékának jegyzéke.– Klny.: is.

[13] Vö. Kovács Tiborné: Hodinka Antal vegyes tárgyú előadásai tanulmánytöredékei, és jegyzetfüzetei. In: Udvari István (szerk.): Hodinka Antal emlékkönyv. Tanulmányok Hodinka Antal tiszteletére. Nyíregyháza, 1993. 376.

[14] Vö. Botlik József: Közigazgatás és nemzetiségi politika Kárpátalján I. Magyarok, ruszinok, csehek és ukránok. 1918–1945. Dimensiones Culturales et Urbariales Regni Hungariae 7. Nyíregyháza, 2005. 321-389.

[15] Vö. Udvari István: A ruszinok XVIII. századi historiográfiája. In. uő. Ruszinok a XVIII. században. Történelmi és művelődéstörténeti tanulmányok. Vasvári Pál Társaság Füzetei 9. Nyíregyháza, 1994. 49-60.

[16] Vö. Botlik József: Közigazgatás és nemzetiségi politika Kárpátalján II. A Magyarországhoz történt visszatérés után 1939–1945. Dimensiones Culturales et Urbariales Regni Hungariae 9. Nyíregyháza 2005.

[17] Vö. Капраль Михаил: Подкарпатское Общество Наук. Публикации. 1941–1944./ Káprály Mihály: Kárpátaljai Tudományos Társaság. Kiadványok: 1941–1944. Studia Ukrainica et Rusinica Nyíregyháziensia 10. Nyíregyháza, 2002.

* Lelőhelye: MTA Könyvtára Kézirattár MS 4812/12. II./3.