Hodinka Antal

Az árvíznél is rettenetesebb az idő …

Ruszin nyelvű szövegek

A válogatást összegyűjtötte, szerkesztette,

a bevezető tanulmányt írta: Káprály Mihály

Az előszót írta: Udvari István

Studia Ukrainica et Rusinica Nyíregyháziensia 16.

 Nyíregyháza,2005

ISBN 963 7336 19 2

HU ISSN 1216-9986

 

Антоній Годинка

Час гурше ги вода...

Русинскі тексты

Матеріал зобрав, ушорив, коментарії зладив

и вступноє слово написав Михаил Капраль

Спередслово Іштвана Удварі

 Studia Ukrainica et Rusinica Nyíregyháziensia 16.

Нїредьгаза, 2005

Előszó --  Спередслово

 

 

Hodinka Antal  a hűség tudósa

 

 

Hodinka Antal a kárpátaljai ruszinok történetének legeredményesebb és legsokoldalúbb kutatója. Gazdag munkássága felöleli a ruszinok egyháztörténetét[1], gazdaság és szociális történetét[2], néprajzát[3], folklórját[4], nyelvét[5] stb. Egész élete során gyűjtötte a ruszin nyelvemlékeket[6], kiadta Olsavszky Mánuel püspök nyelvészeti szempontból is értékes levelezését[7]. Értékes könyvben tette közzé Rákóczi Ferenc fejedelmünk azon ruszin jobbágyainak névsorát, akik részt vettek az 1703–1711-es szabadságharcban,[8] stb.

A nagy tudós meggyőződése volt, hogy a kárpátaljai ruszinoknak saját, népnyelvükön lehet csak irodalmi nyelvet kifejleszteni, ezért számos dolgozatát a ruszinok körében leginkább elterjedt, és legrégebbi u – zó nyelvjárásban írta[9]. Ruszin népnyelvű művei további elemzésre várnak[10]. A fenti sorokból és Hodinka Antal alapos bibliográfiájából[11] valamint a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárában őrzött, nagy mennyiségű kéziratos hagyatékából[12] egyértelműen kitűnik, hogy élete végéig gyűjtötte az adatokat, egy a ruszinok teljes történetét feldolgozó monográfiához.

Erről az MTA Könyvtára Kézirattárában az akadémikus vegyes tárgyú előadásai, tanulmánytöredékei között található egy Könyv Kárpátaljáról ideiglenes címen szereplő  monográfia–terv is tanúskodik.[13]. Úgy vélem, mindannyian sajnáljuk, hogy Hodinka Antalnak nem sikerült megvalósítania Kárpátaljáról és a ruszinokról tervezett monográfiáját. A sina iro et studio – pártatlanul, harag és részrehajlás nélküli könyv megírása a Magyar Királyságban egykor élt ruszinokról és Kárpátaljáról a jövő kutatóira vár.

       A továbbiakban idézzük fel a ruszin és magyar tudományt egyaránt gazdagító jeles tudós fontosabb életrajzi adatait[14]. Hodinka Antal 1864. január 12-én született görög katolikus papcsaládban a Zemplén vármegyei Ladomér községben. Az ungvári királyi katolikus gimnáziumban 1882-ben tett érettségi vizsga után Ungvárott, majd Budapesten folytatott teológiai tanulmányokat, 1896-ban szerez teológiai végbizonyítványt. 1888 őszétől egy évig a Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtárban szláv kéziratok rendezését végzi.1889-90-ben Szeklencén ruszin néprajzi és nyelvi gyűjtést folytat.

            1890-91-ban állami ösztöndíjasként Bécsben, az ottani egyetem szláv filológiai intézetében és az Osztrák Történetkutató Intézetben diplomatikai, paleográfiai és szlavisztikai tanulmányokat végez. 1891-ben a budapesti tudományegyetem bölcsészeti karán doktorátust tesz szláv filológiából magyar történetből és oklevéltanból. 1891-92-ben Thallóczy Lajos történész beosztottjaként a bécsi közös, osztrák-magyar pénzügyminisztérium levéltárában dolgozik, majd 1892-1906 között Ferenc József császári és királyi hitbizományi magánkönyvtárának egyetlen magyarországi könyvtárosa. 1905-ben a budapesti Pázmány Péter Egyetem bölcsészkarán magántanári képesítést nyert a magyar és szláv történeti érintkezések tárgyköréből. 1906-tól a pozsonyi jogakadémián, 1916-tól ugyanott az Erzsébet Tudományegyetem professzor. 1920-ban egyetemével együtt elhagyja Pozsonyt, és átmenetileg Budapesten, 1923-tól Pécsett működik, ahol az 1932-33-as tanévben az ott  újraélesztett Erzsébet Tudományegyetem rektorává választották. 1934-ben Budapestre vonul vissza nyugdíjba, itt folytatja tudományos munkáját. 1941-43-ban a tudományos akadémiai funkciókat betöltő Kárpátaljai Tudományos Társaság első elnöke[15]. A Magyar Tudományos Akadémia 1910-ben levelező, 1933-ban rendes tagjává választotta. 1946. július 15-én hunyt el Budapesten.

            Tudományos munkássága három nagyobb témakörre osztható. 1. A kárpátaljai ruszinok egyházi és világi története. 2. Szláv-magyar kapcsolatok története. 3. Pécs város története.

            Hodinka Antalnak rendkívül gazdag kéziratos hagyatéka őrződött meg. Kéziratainak és elfeledésre ítélt ruszin  nyelvű műveinek kutatása, publikussá tétele kapcsolódik a kárpát-medencei népek történetének kutatásához, erősíti a szomszédos szláv többségű országok és hazánk tudományos kapcsolatait. Hodinka Antal egyéniségének, kutatói magatartásának s eredményeinek felmutatása a közép-európai népek, így a magyarok és ruszinok közös történelmi, szellemi örökségének megőrzését is elősegíti. Ezért üdvözöljük Káprály Mihály tudós kollégánk Hodinka Antal ruszin nyelvű műveiből fáradtságos munkával összeállított tartalmas és színvonalas válogatását, melyet jó szívvel ajánlunk az olvasó figyelmébe.

      Nyíregyháza, 2005 július 15                                     

                                                                                       Udvari István egyetemi tanár

 

 

 

 

 

 

 

 


[1] A munkácsi görög-katholikus püspökség története / a Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottsága megbízásából írta Hodinka Antal. – Bp.: MTA, 1909. – VIII, 856 p. – Ipolyi-díjas munka.; A munkácsi görög szertartású püspökség okmánytára  / gyűjt., összeáll. és közrebocsátja Hodinka Antal. 1. köt., 1458–1715. – Ungvár: 1911. – LVI. 668 p.

[2] Утцюзнина, газдуство прошлость южнокарпатськыхъ русинувъ / написау еденъ Сокырницькый Сирохманъ. – [Bp.] : Hornyánszky, é.n. [1922?]. – 108 p. A szerző: Hodinka Antal. Uő.: The home of the ruthenian people. – In: Oxford Hungarian Review. 1922. (jun.) p. 51–77.*– Rövidített kiad. – Klny. Vö. 59., 61., 52.; A kárpátaljai rutének lakóhelye, gazdaságuk és múltjuk. – Bp.: Apostol Ny., 1923. – 48 p. – Megjelent ruszin, francia és angol nyelven.; L’habitat, l’économie et le passé du peuple ruthéne au sud des Carpathes. – Paris: Champion, 1924.– 32. p. Klny. – In: Revue des Études hongroises et  finno-ougriennes. Vol. 2. nr. 4. (okt./dec. 1924.) p. 244-275.

[3] A rutének. – In: Magyarország. 6. köt., Felső-Magyarország. 2.r. – Bp.: M.Kir. Államny., 1900. – p. 401–417.– (Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben; 18.)

Uő.: Die Ruthenen. – In: Ungarn. Vol.5., 2. [T] – Vienna: Hof– und Staatsdruck., 1900.– p.401-418.– (Die Österreichisch-Ungarische Monarchie in Wort und Bild.)

[4] Vö. Антон Годинка: Пісні наших предків. Száz ruszin népdal. Budapest–Uzshorod, 1993.

[5] Ruszin-magyar igetár = Rusins’ko-mad’arskyj slovar’ hlaholuv / Antonij Hodinka; szerk. Udvari István; előszó Cselényi István Gábor; kiad. a Görögkatolikus Hittudományi Főiskola. – Nyíregyháza: Görögkat. Hittud. Főisk., 1991. – LXXVII, 436 p.: ill. – Az MTA KK MS 4817/55 jelzetű kézirat alapján.

[6] Hodinka Antal válogatott kéziratai = Выбрані рукописі Антонія Годинкы / vál, szerk. és a bev. életrajzot írta Udvari István; kiad. A Vasvári Pál Társaság. – Nyíregyháza: Vasvári Pál Társ., 1992. [! 1993]. –199 p. (Vasvári Pál Társaság füzetei; 11.). – Az MTA Könyvtárának Kézirattárából.

Tartalma:

MTA KK MS 4812/10 Szent István jelentősége a magyar történelemben .  –  p. 15–26.;

MTA KK MS 4812/9 Adatok a ruszinok 1848/49. évi történetéhez : H.A. előadása 1943. márc. 15-én. – p. 27-34.;

MTA KK MS 4812/12 Як наші духовникы проживали. – p. 35-56.;

MTA KK MS 4812/12 Ци правда, же Мадярщина “порабствовала” подкарпатськых русинов?.  – p. 57-70.;

MTA KK MS 4812/12 По дешто о нашых матриках. – p. 71-77.;

Itt különösen ld.: MTA KK MS 4812/12 Книга писаных цирилликов документов угорськых русинов. Предпущеное поясняющое и толкующое слово. – p. 79-95.;

MTA KK MS 4814/1 Бокораші ци фаркановы. – p. 97-102.;

MTA KK MS 4817/3 Передословіе до Русинсько-мадярського словаря . – p. 103-108.;

MTA KK MS 4812/12 Hodinka Antal előadása a Kárpátaljai Társaság szakosztályainak összevont ülésén. – p. 109-115.;

MTA KK MS 4812/12 Hodinka Antal köszöntője Kozma Miklós kormányzói biztoshoz a Kárpátaljai Tudományos Társaság díszközgyűlésén  – p. 117-119.;

MTA KK MS 4812/16 A tokaji vár története 1603-ig. – p. 121-182.;

MTA KK MS 4812/4 A mai kárpátaljai ruszinok története. – p. 191-198.

[7] Переписка епископа нашого бл. п. Михаила Мануила Олшавського зъ тогдашными гуменами Гедеономъ зъ Пазиномъ и Йоаникіомъ Скрипкомъ / Романувъ Антоній. – Жовква, 1934. –38 р.* H.A. összeállítása Olsavszky Manuel munkácsi püspök levelezéséből.

[8] Переписка епископа нашого бл. п. Михаила Мануила Олшавського зъ тогдашными гуменами Гедеономъ зъ Пазиномъ и Йоаникіомъ Скрипкомъ; II. Rákóczi Ferenc fejedelem és a “gens fidelissima”. – Pécs: Dunántúl Pécsi Egyet. K., 1937. – 64 p. (Felvidéki Tudományos Társaság kiadványai; 1/4.)

[9] Утцюзнина, газдуство прошлость южнокарпатськыхъ русинувъ / написау еденъ Сокырницькый Сирохманъ. – [Bp.]: Hornyánszky, é.n. [1922?]. – 108 p. – A szerző: Hodinka Antal.

Uő.: Отвореный листъ султана Баязита ІІ.о мир‰ его съ Владиславомъ корольомъ угорськымъ и чешськымъ р. 1498. – In: Šišicev zbornik. – Zagreb, 1929. – p. 635-639. – Klny.; Переписка епископа нашого бл. п. Михаила Мануила Олшавського зъ тогдашными гуменами Гедеономъ зъ Пазиномъ и Йоаникіомъ Скрипкомъ / Романувъ Антоній. – Жовква, 1934. – 38 р. Uő.:Грамотность и ученность нашихъ священниковъ до епископа А. Бачинского / А. Годинка. – In: Землед‰лский календарь на высокосный год 1936./ сост. Михаилъ Демко. – Ужгород, 1935.– р. 119-123;stb.

Грамотное и матеріальное состояніе приходського духовенства у давности у православныхъ державахъ. /А[нтоній] Р[оманувъ] Г[одинка]. In: A. Russ. Viestnik (Pittsburg). 1936. no. 4. (23. jan.) p.7., 1936. no. 5. (30.jan.) p. 1936. no. 6. (6. febr.) p. 7., 1936. no. 7. (13. febr.) p. 7. 1936. no. 8. (20. febr.) p. 7., 1936. no. 9. (2. febr.) p.7., 1936. no.8. (20. febr.) p. 7., 1936. no 9. (27. febr.) p. 7., 1936. no.10. (5. mart.) p. 7., 1936. no. 11. (12. mart.) p. 7. 1936. no. 12. (19. mart.) p. 7. – A szerző: Hodinka Antal.

[10] Dolgozatok Hodinka Antal tiszteletére = Наукові дослідження на честь Антонія Годинки /szerk. Udvari István; kiad. A Bessenyei György Tanárképző Főiskola Ukrán és Ruszin Filológiai Tanszék. – Nyíregyháza. Tartalma: BGYTF Ukrán és Ruszin Fil. Tansz., 1993. – p. 92. – (Studia Ukrainica et Rusinica Nyíregyháziensia; Tom. 1.)

Проста народна мова у літературній обробці Сокирницького Сирохмана / Панько Сергій р. 5-20.;

Языковые особенности русинских произведений А. Годинки, тождественные с диалектизмами с. Стебливка (с. Салдобош) Хустского района Закарпатья / Василь Орос. Р. 21-28.;

Антоній Годинка – збирач народних писень-колядок Закарпаття / Юрій Туряниця. р. 29-40.;

Мелодика речи напевов 100 русинских народных  песен (собиратель: Антоний Годинка) / Степан Арпа. р. 41-52.;

Зауваги до “Глаголниці” А. Годинки /Олег Лещак. р. 53-60.;

Русинские глаголы венгерского происхождения в “Русинско-венгерском словаре глаголов” Антония Годинки /Иштван Удвари. р. 61-72.;

Література русинів Угорщини в оцінці Антала Годинки / Любиця Бабота. р. 72-82.;

Múlt századi magyarországi orosz nyelvtanok ruszin vonatkozásai / Kiss Kálmán. p. 83-92.

[11] Vö. Kovács Tiborné: Hodinka Antal bibliográfia. In. Udvari István (szerk.): Hodinka Antal emlékkönyv. Tanulmányok Hodinka Antal tiszteletére. Nyíregyháza, 1993. 405-428.

[12] Ennek jegyzékét ld.: Udvari István: Hodinka Antal: 1864–1946.– In: Ruszin-magyar igetár / Hodinka Antal. – Nyíregyháza, 1991.– p. IX–XXIII.– Függ.: H.A. kéziratos hagyatékának jegyzéke.

[13] Lelőhelye: MTA Könyvtára Kézirattár MS 4812/12. II./3. Vö. Kovács Tiborné: Hodinka Antal vegyes tárgyú előadásai tanulmánytöredékei, és jegyzetfüzetei. In: Udvari István (szerk.): Hodinka Antal emlékkönyv. Tanulmányok Hodinka Antal tiszteletére. Nyíregyháza, 1993. 376.

[14]A tudós részletesebb életrajzát ld. Іштван Удварі: Антоній Годинка (1864-1946) – велика постава русинської історіографії. In: Образчикы з історії пудкарпатськых Русинув. ХVIII. столїтіє. Изглядовання з історії культуры и языка. Ужгород, 2000.41-64. Uő.:Антон Годинка – историк Мукачевской епархии (1864-1946). In. І. Гранчак (ред.): Важливі віхи в історії Мукачівської греко-католицької єпархії. Ужгород, 1998. 95-105.

 

[15] Vö. Botlik József: Közigazgatás és nemzetiségi politika Kárpátalján II. A Magyarországhoz történt visszatérés után 1939–1945. Dimensiones Culturales et Urbariales Regni Hungariae 9. Nyíregyháza 2005; Капраль Михаил: Подкарпатское Общество Наук. Публикации. 1941–1944./ Káprály Mihály: Kárpátaljai Tudományos Társaság. Kiadványok: 1941–1944. Studia Ukrainica et Rusinica Nyíregyháziensia 10. Nyíregyháza, 2002.