Kedves Szerkesztők
Ha kérdőjel jelenne meg a ? helyén akkor cserélendő ruszin g-re,amit
ide másolok. Ґ ґ
ґ ґ ґ
Ґ ґ
Ґ
ґ
Ґ
ґ
Ґ ґ ґ ґ
U.I.
Udvari István
Az északkeleti magyar nyelvjárástípus elemei
kárpátaljai ruszin szótárakban
A
magyar tudományos közvélemény viszonylag keveset tud a kárpátaljai ruszinokról,
irodalmi nyelvi törekvéseikről, az utóbbi években napvilágot látott ruszin
nyelvű művekről, szótárakról, nyelvtanokról. (vö. Kercsa 2004, Magocsi
2004).Még nyelvészek körében is találkozunk olyan, tájékozatlanságból eredő
véleménnyel, hogy ruszinok nincsenek s nincs ruszin irodalmi nyelv sem. Igaz, a
ma Ukrajnához tartozó Kárpátalján az ukrán a hivatalos nyelv; a függetlenségét
Szovjetunió felbomlása után elnyert Ukrajnában, a demokratikus államoktól
eltérően, a ruszint nem ismerik el önálló nemzetiségnek, egyesek az ukrán
szubetnoszának csupán. A ruszin nyelvvel, kultúrával foglalkozókkal szemben a
hivatalos művelődéspolitika szelíd pressziót gyakorol. Ez is egyik oka, hogy a
kárpátaljai ruszin kultúrát művelők körében feltűnően nagy a nyugdíjasok
aránya. (E sorok írója is hallott olyan véleményt felsőoktatásban dolgozó szakembertől,
hogy “majd hamarosan nyugdíjas leszek, s akkor foglalkozhatok a ruszinnal.”)
Tény
, hogy Kárpátalján egy maroknyi értelmiségi intézményi háttér nélkül,a médiák
által teljesen elhallgatva megfeszített erővel küzd a ruszin népnyelv irodalmi
szintre emeléséért, a ruszin nép és nyelv hivatalos elismertetéséért. Az állami
támogatás teljes hiánya ellenére Kárpátalján mintegy húsz ruszin vasárnapi
iskola működik, s az utóbbi évtizedben nagyszámú ruszin nyelvű könyv jelent
meg. A kárpátaljai ruszin népnyelven alapuló ruszin kiadványokban jól
vizsgálhatók a magyar-ruszin nyelvi érintkezés kérdései. Az általam eddig
megismert kárpátaljai ruszin kiadványok – szótárak, tudományos, szépirodalmi és
publicisztikai művek, stb. alapján az is megállapítható, hogy a ruszin
nyelvtervezők – írók, költők, grammatikusok, lexikográfusok közös
Kárpát-medencei történelmünk nyelvi nyomait nem tagadják meg. A nyelvjárási
gyűjtésekből megismert hungarizmusok (Balogh 1978) megtalálhatók az irodalmi
nyelvi igénnyel megjelentetett ruszin művekben. (Ezek jegyzékét ld. Hollós 2004
85-88). Magyar nyelvészeti tekintetben rendkívül izgalmas annak figyelemmel
kísérése, hogy napjainkban több száz magyar eredetű ruszin tájszó irodalmi
nyelvi szintre emelkedik (vö. Udvari 1997).
A
lexikai hungarizmusainak többsége az északkeleti magyar nyelvjárásokból került
a ruszin nyelvjárásokba, onnan pedig ruszin szépirodalmi művekbe, szótárakba
stb. A jelen keretek között a harmadik évezredben megjelent ruszin szótárakból
szemléltetem a fentebb elmondottakat. (vö. Чорі
2000–2005 = Rj;
Алмашій - Поп 2001 = RUR; Поп
2001 = RSz).
Zártság
– nyíltság tükröződése : баршун <mN. barsun ’bársony’ RUR 11, Rj I. 18; боканча <mN. bokkancs ’bakkancs’; RUR 13, Rj I. 42;катуна
<mN. katuna ’katona’ RUR 48; Rj III. 17;кирийтіш <mN. ker½tÎs ’temető’ RUR 49;кирийтув <mN. ker½t¥ ’mezőőr’ RUR 49, Rj III. 21;лугер <mN. lúhere ’lóhere’ RUR 60, RSz 22, Rj III.
96;луфыс <mN. lúfasz ’uaz, füge (neked)’ Rj III. 98;рокaш <mN. rokás ’rakás, csomó’ RUR 100;фуйтовати <mN. fujt ’fojt’ RUR 127; stb.
Palatális – veláris megfelelések : шіпка <mN. sipka ’sapka’ RUR 136, RSz 46;
Magánhangzó
- fejlődés :вошкола
<mN. oskola ’iskola’ RUR 20;
Diftongizálódás : é
> ½ : бокрийда <mN. bokr½ta RUR 13;вий? <mN. (cigaretta)v½g ’csikk’
RUR 13;вітийз <mN. vit½z Rj 81;фийдер <mN. f½der RUR126;фийк <mN. f½k RUR 126;китифийк <mN. köt¥f½k RUR 49; Rj
III. 23; stb.
Diftongizálódás : é > Î : говгірь <mN. hïhÎr RUR 24, Rj I. 230;?аллірь <mN. gallÎr RUR 26, Rj
II. 254;иппен <mN. Îppen RUR 46,
Rj 277;ипный <mN. Îp ’ép’,
szép, vonzó RUR 46, RSz17, Rj II. 277;кевільный <mN. kevÎly RUR 48, RSz 18;кинєшный
<mN. kÎnyes Rj III.
22;ле?інь <mN.
legÎny RUR 58,
Rj III. 81; мире? ~ міре? <mN.
mÎreg RUR 63,
Rj III. 129; stb.
Diftongizálódás : ó > ï : бловдер <mN. blïder ’tűzhely
sütője’ RUR 13, Rj I. 38;бовт <mN.
bït RUR 13, Rj
I. 39;боговц <mN. bohïc RUR 13;йовса? <mN. jïszág RUR 47,
Rj II. 293;коврош <mN. kïrus RUR 51,
Rj III. 33;мовкушка <mN.
mïkuska RUR
64, Rj III. 135;новтарош <mN.
nïtárius RUR
73, Rj III. 279; stb.
Diftongizálódás
: ő >¥ :ливч <mN. l¥cs RUR 58,
Rj III. 85;тившірь <mN. t¥csÎr ’tölcsér’ RUR 114, RSz 38;чивдарь <mN. cs¥dör RUR 133; stb.
Diftongizálódás kieső
l előtt : ковдош< mN. kïdus RUR 51,
Rj III. 33.
A
fentiekben hangtani jelenségekkel igyekeztem szemléltetni északkeleti magyar
nyelvjárási jelenségek tükröződését ruszin szótárakban. Ezekben azonban sok
olyan szó is adatolható, melyek az északkeleti magyar nyelvjárások
tulajdonképpeni tájszavaira vezethetők vissza. Pl. кендерица <mN. tengeri ’kukorica’; тен?ерка <mN. tengeri barack ’apró szemű kajszi’; гидош <mN. hidas ’komp’; шовдарь <mN. sïdar’ sóban
áztatott disznócomb’; жебаловка <mN. zsebbevalï ’zsebkendő; stb.
Speciális
vizsgálatot igényel a tükörszavak, tükörkifejezések vizsgálata is, hiszen a
ruszin ember, amint az Csori szótárából (Rj) kiderül szekérúton jár; a
kényes dolgokkal úgy bánik, mint a hímes tojással; bánatában meghal kedvese
után; gyermekeit kitaníttatja; a pálinkát főzi; a lekvárt főzi; a káposztát
tapossa; a tengerit töri, a krumplit szedi; dézsájának fület csinál; a vályogot
veti; a kenyeret szakajtóban keleszti; bolondgombát nem eszik; szereti a fekete
epret; (villany)körtével világít s nem szalad olyan szekér után, amelyik nem
akarja felvenni stb.
Látjuk a hazai nyelvészet számára figyelemre méltó az a tény, hogy a magyarokkal hosszú évszázadok óta intenzív gazdasági, művelődési, nyelvi kapcsolatokban lévő kárpátaljai ruszinok népnyelve napjainkban irodalmivá vált, több tízezer lapon olyan nyelvi anyagot tálalva a kutatók elé, amelyen a nyelvi interferencia gyönyörűen tanulmányozható. Lexikai tekintetben izgalmas a ruszin szókészlet német elemeinek vizsgálata. Megfigyeléseim szerint a német elemek túlnyomó többségét szintén az északkeleti magyar nyelvjárások közvetítették a ruszinok felé. A hungarizmusokhoz hasonlóan e téma is monografikus feldolgozást igényel. (vö. Abonyi 2003,Udvari 2005/b.Bács-szerémi ruszin vonatkozásban pedig e kérdésekről ld. MNy 78: 93-96; MNy 84: 227-232; Ethnographia 1997: 343-357).
Meggyőződésem, hogy LŐRINCZE LAJOS tanár úr, mint a Magyar
Nyelvjárási Bibliográfia (1951) egyik szerkesztője is érdeklődéssel
lapozgatná a fentebb idézett kárpátaljai ruszin szótárakat, s csodálkozna rá a
magyar nyelvjárásokból ismert hangtani, alaktani, jelentéstani jelenségekre.
Bizonyára konstatálná, hogy a népnyelven alapuló ruszin szótárak a szakember
segítségére lehetnek a magyar családnevek etimologizálásában . Biztos vagyok abban is, hogy az égből
megértéssel és szimpátiával kíséri nyomon a kárpátaljai ruszinok nyelvi,
művelődési törekvéseit.
I r o d a l o m
Abonyi Andrea 2003. Лексические
германизмы в
карпаторусинском
литературном
языке. На
основе
произведений
И.Петровция и
И.Керчи. In. Studia Russica 20. 17-23.
Алмашій,
Михайло–Поп,
Дмитрій 2001.
О.Димитрій(Сидор)
2001. Русинсько-украйинсько-рускый
словарь.
Ужгород. rövidítése: RUR.
Balogh Lajos 1978. P.M. Lizanec három
könyve a magyar-ukrán nyelvi kapcsolatokról. MNy 74: 244-248.
Чорі,
Юрій 2000–2005. Словарь
русинського
языка. Том I. А–Д, 2001- 2002; Том II. Е – Й, 2003–2004; Том III. К–Н, 2004–2005.
Ужгород. rövidítése: Rj.
Hollós Attila 2004. Csopey László élete
és művei.//Жизнь и
труды Ласло
Чопея. Dimensiones Culturales et Urbariales
Regni Hungariae 5. Nyíregyháza.
Керча, Ігорь.
Пудкарпатська
Русь. Літературный
язык. In.
Magocsi 2004. 115–147; 319–331.
Magocsi R.Paul 2004. Русиньскый
язык. Uniwersytet Opolski, Opole.
Поп,
Димитрій–Поп
Дмитро 2001. Русинськый
синонімічный
словарь из
украйинскыма
одповідниками.
Ужгород. rövidítése: RSz.
Udvari István 1997. Egy ruszin
verseskötet magyar lexikai elemei. In. Mihalovics Árpád – Máté Éva
(szerk.): Könyv Dezső Lászlónak. Bessenyei György Kiadó, Nyíregyháza, 255–267.
Udvari István 2005. A kárpátaljai ruszin irodalmi nyelv
hungarizmusai kérdéséhez. In. Könyv Pusztai Ferenc tiszteletére. ELTE,
Budapest. (sajtó alatt).
Udvari István 2005/a. Magyar-ukrán
szótár. A-Ly. Nyíregyháza.
Udvari István 2005/b. К
исследованию
словника
русинского
литературного
языка XVIII
века.
Опись имущества
Петра
Балутянского. In. Studia Slavica Hungarica. 50. 143-156.