Kedves Szerkesztők

Ha kérdőjel jelenne meg a ? helyén akkor cserélendő ruszin g-re,amit ide másolok. Ґ ґ ґ ґ ґ

Ґ ґ

Ґ ґ

Ґ ґ

Ґ ґ ґ ґ

U.I.

Udvari István

Az északkeleti magyar nyelvjárástípus elemei

kárpátaljai ruszin szótárakban

A magyar tudományos közvélemény viszonylag keveset tud a kárpátaljai ruszinokról, irodalmi nyelvi törekvéseikről, az utóbbi években napvilágot látott ruszin nyelvű művekről, szótárakról, nyelvtanokról. (vö. Kercsa 2004, Magocsi 2004).Még nyelvészek körében is találkozunk olyan, tájékozatlanságból eredő véleménnyel, hogy ruszinok nincsenek s nincs ruszin irodalmi nyelv sem. Igaz, a ma Ukrajnához tartozó Kárpátalján az ukrán a hivatalos nyelv; a függetlenségét Szovjetunió felbomlása után elnyert Ukrajnában, a demokratikus államoktól eltérően, a ruszint nem ismerik el önálló nemzetiségnek, egyesek az ukrán szubetnoszának csupán. A ruszin nyelvvel, kultúrával foglalkozókkal szemben a hivatalos művelődéspolitika szelíd pressziót gyakorol. Ez is egyik oka, hogy a kárpátaljai ruszin kultúrát művelők körében feltűnően nagy a nyugdíjasok aránya. (E sorok írója is hallott olyan véleményt felsőoktatásban dolgozó szakembertől, hogy “majd hamarosan nyugdíjas leszek, s akkor foglalkozhatok a ruszinnal.”)

Tény , hogy Kárpátalján egy maroknyi értelmiségi intézményi háttér nélkül,a médiák által teljesen elhallgatva megfeszített erővel küzd a ruszin népnyelv irodalmi szintre emeléséért, a ruszin nép és nyelv hivatalos elismertetéséért. Az állami támogatás teljes hiánya ellenére Kárpátalján mintegy húsz ruszin vasárnapi iskola működik, s az utóbbi évtizedben nagyszámú ruszin nyelvű könyv jelent meg. A kárpátaljai ruszin népnyelven alapuló ruszin kiadványokban jól vizsgálhatók a magyar-ruszin nyelvi érintkezés kérdései. Az általam eddig megismert kárpátaljai ruszin kiadványok – szótárak, tudományos, szépirodalmi és publicisztikai művek, stb. alapján az is megállapítható, hogy a ruszin nyelvtervezők – írók, költők, grammatikusok, lexikográfusok közös Kárpát-medencei történelmünk nyelvi nyomait nem tagadják meg. A nyelvjárási gyűjtésekből megismert hungarizmusok (Balogh 1978) megtalálhatók az irodalmi nyelvi igénnyel megjelentetett ruszin művekben. (Ezek jegyzékét ld. Hollós 2004 85-88). Magyar nyelvészeti tekintetben rendkívül izgalmas annak figyelemmel kísérése, hogy napjainkban több száz magyar eredetű ruszin tájszó irodalmi nyelvi szintre emelkedik (vö. Udvari 1997).

A lexikai hungarizmusainak többsége az északkeleti magyar nyelvjárásokból került a ruszin nyelvjárásokba, onnan pedig ruszin szépirodalmi művekbe, szótárakba stb. A jelen keretek között a harmadik évezredben megjelent ruszin szótárakból szemléltetem a fentebb elmondottakat. (vö. Чорі 2000–2005 = Rj; Алмашій - Поп 2001 = RUR; Поп 2001 = RSz).

Zártság – nyíltság tükröződése : баршун <mN. barsun ’bársony’ RUR 11, Rj I. 18; боканча <mN. bokkancs ’bakkancs’; RUR 13, Rj I. 42;катуна <mN. katuna ’katona’ RUR 48; Rj III. 17;кирийтіш <mN. ker½tÎs ’temető’ RUR 49;кирийтув <mN. ker½t¥ ’mezőőr’ RUR 49, Rj III. 21;лугер <mN. lúhere ’lóhere’ RUR 60, RSz 22, Rj III. 96;луфыс <mN. lúfasz ’uaz, füge (neked)’ Rj III. 98;рокaш <mN. rokás ’rakás, csomó’ RUR 100;фуйтовати <mN. fujt ’fojt’ RUR 127; stb.

Palatális – veláris megfelelések : шіпка <mN. sipka ’sapka’ RUR 136, RSz 46;

Magánhangzó - fejlődés :вошкола <mN. oskola ’iskola’ RUR 20;

Diftongizálódás : é > ½ : бокрийда <mN. bokr½ta RUR 13;вий? <mN. (cigaretta)v½g ’csikk’ RUR 13;вітийз <mN. vit½z Rj 81;фийдер <mN. f½der RUR126;фийк <mN. f½k RUR 126;китифийк <mN. köt¥f½k RUR 49; Rj III. 23; stb.

Diftongizálódás : é > Î : говгірь <mN. hïhÎr RUR 24, Rj I. 230;?аллірь <mN. gallÎr RUR 26, Rj II. 254;иппен <mN. Îppen RUR 46, Rj 277;ипный <mN. Îp ’ép’, szép, vonzó RUR 46, RSz17, Rj II. 277;кевільный <mN. kevÎly RUR 48, RSz 18;кинєшный <mN. kÎnyes Rj III. 22;ле?інь <mN. legÎny RUR 58, Rj III. 81; мире? ~ міре? <mN. mÎreg RUR 63, Rj III. 129; stb.

Diftongizálódás : ó > ï : бловдер <mN. blïder ’tűzhely sütője’ RUR 13, Rj I. 38;бовт <mN. bït RUR 13, Rj I. 39;боговц <mN. bohïc RUR 13;йовса? <mN. jïszág RUR 47, Rj II. 293;коврош <mN. kïrus RUR 51, Rj III. 33;мовкушка <mN. mïkuska RUR 64, Rj III. 135;новтарош <mN. nïtárius RUR 73, Rj III. 279; stb.

Diftongizálódás : ő >¥ :ливч <mN. l¥cs RUR 58, Rj III. 85;тившірь <mN. t¥csÎr ’tölcsér’ RUR 114, RSz 38;чивдарь <mN. cs¥dör RUR 133; stb.

Diftongizálódás kieső l előtt : ковдош< mN. kïdus RUR 51, Rj III. 33.

A fentiekben hangtani jelenségekkel igyekeztem szemléltetni északkeleti magyar nyelvjárási jelenségek tükröződését ruszin szótárakban. Ezekben azonban sok olyan szó is adatolható, melyek az északkeleti magyar nyelvjárások tulajdonképpeni tájszavaira vezethetők vissza. Pl. кендерица <mN. tengeri ’kukorica’; тен?ерка <mN. tengeri barack ’apró szemű kajszi’; гидош <mN. hidas ’komp’; шовдарь <mN. sïdar’ sóban áztatott disznócomb’; жебаловка <mN. zsebbevalï ’zsebkendő; stb.

Speciális vizsgálatot igényel a tükörszavak, tükörkifejezések vizsgálata is, hiszen a ruszin ember, amint az Csori szótárából (Rj) kiderül szekérúton jár; a kényes dolgokkal úgy bánik, mint a hímes tojással; bánatában meghal kedvese után; gyermekeit kitaníttatja; a pálinkát főzi; a lekvárt főzi; a káposztát tapossa; a tengerit töri, a krumplit szedi; dézsájának fület csinál; a vályogot veti; a kenyeret szakajtóban keleszti; bolondgombát nem eszik; szereti a fekete epret; (villany)körtével világít s nem szalad olyan szekér után, amelyik nem akarja felvenni stb.

Látjuk a hazai nyelvészet számára figyelemre méltó az a tény, hogy a magyarokkal hosszú évszázadok óta intenzív gazdasági, művelődési, nyelvi kapcsolatokban lévő kárpátaljai ruszinok népnyelve napjainkban irodalmivá vált, több tízezer lapon olyan nyelvi anyagot tálalva a kutatók elé, amelyen a nyelvi interferencia gyönyörűen tanulmányozható. Lexikai tekintetben izgalmas a ruszin szókészlet német elemeinek vizsgálata. Megfigyeléseim szerint a német elemek túlnyomó többségét szintén az északkeleti magyar nyelvjárások közvetítették a ruszinok felé. A hungarizmusokhoz hasonlóan e téma is monografikus feldolgozást igényel. (vö. Abonyi 2003,Udvari 2005/b.Bács-szerémi ruszin vonatkozásban pedig e kérdésekről ld. MNy 78: 93-96; MNy 84: 227-232; Ethnographia 1997: 343-357).

Meggyőződésem, hogy LŐRINCZE LAJOS tanár úr, mint a Magyar Nyelvjárási Bibliográfia (1951) egyik szerkesztője is érdeklődéssel lapozgatná a fentebb idézett kárpátaljai ruszin szótárakat, s csodálkozna rá a magyar nyelvjárásokból ismert hangtani, alaktani, jelentéstani jelenségekre. Bizonyára konstatálná, hogy a népnyelven alapuló ruszin szótárak a szakember segítségére lehetnek a magyar családnevek etimologizálásában . Biztos vagyok abban is, hogy az égből megértéssel és szimpátiával kíséri nyomon a kárpátaljai ruszinok nyelvi, művelődési törekvéseit.

I r o d a l o m

Abonyi Andrea 2003. Лексические германизмы в карпаторусинском литературном языке. На основе произведений И.Петровция и И.Керчи. In. Studia Russica 20. 17-23.

Алмашій, Михайло–Поп, Дмитрій 2001. О.Димитрій(Сидор) 2001. Русинсько-украйинсько-рускый словарь. Ужгород. rövidítése: RUR.

Balogh Lajos 1978. P.M. Lizanec három könyve a magyar-ukrán nyelvi kapcsolatokról. MNy 74: 244-248.

Чорі, Юрій 2000–2005. Словарь русинського языка. Том I. А–Д, 2001- 2002; Том II. Е – Й, 2003–2004; Том III. К–Н, 2004–2005. Ужгород. rövidítése: Rj.

Hollós Attila 2004. Csopey László élete és művei.//Жизнь и труды Ласло Чопея. Dimensiones Culturales et Urbariales Regni Hungariae 5. Nyíregyháza.

Керча, Ігорь. Пудкарпатська Русь. Літературный язык. In. Magocsi 2004. 115–147; 319–331.

Magocsi R.Paul 2004. Русиньскый язык. Uniwersytet Opolski, Opole.

Поп, Димитрій–Поп Дмитро 2001. Русинськый синонімічный словарь из украйинскыма одповідниками. Ужгород. rövidítése: RSz.

Udvari István 1997. Egy ruszin verseskötet magyar lexikai elemei. In. Mihalovics Árpád – Máté Éva (szerk.): Könyv Dezső Lászlónak. Bessenyei György Kiadó, Nyíregyháza, 255–267.

Udvari István 2005. A kárpátaljai ruszin irodalmi nyelv hungarizmusai kérdéséhez. In. Könyv Pusztai Ferenc tiszteletére. ELTE, Budapest. (sajtó alatt).

Udvari István 2005/a. Magyar-ukrán szótár. A-Ly. Nyíregyháza.

Udvari István 2005/b. К исследованию словника русинского литературного языка XVIII века. Опись имущества Петра Балутянского. In. Studia Slavica Hungarica. 50. 143-156.