FÜGGELÉK
I.
A nyíregyházi görög katolikus
eklézsia fiainak kérelme Bacsinszky Andráshoz, Szabolcs vármegye és a Hajdú
kerület főespereséhez, hogy az számukra küldjön lelki
pásztort.
Lelőhelye: HPL. Fasc. 3.
№ 12.
Nagytiszteletre méltó Főtisztelendő Úr,
Archidiakonus Atyánk Urunk!
Lehet
friss emlékezetébe Főtisztelendő Urunk, hogy 8-bernek 26-ik napjátul fogva
mitsoda nyomorult sorsra és árvaságra jutott szegény ecclesiank, hogy Lelki
Pásztor nélkül marattunk, noha addigis sok izbe szükölköttünk Szent Liturhia
hallgatásba, amég nyomorult életében közöttünk élt az
megholt tisztelendő Allánda Lelki Atyánk, de most már főtisztelendő úrnak
rendelésébül orosi tisztelendő Mihovits György eőatyasága hozzánk látna, de
sok bajait mongya előttünk, az kik miatt
igenis keveset jár hozzánk.
Már azokat az említett panaszainkat mind fére tévén, Főtisztelendő
Urunk előtt meghajtott fűvel állván, alázatosan instálunk, hogy méltóztassék mi
rullunk megemlékezni, jól tudván itten való nyomorult sorsunkat, hogy mitsoda
eretnekség között lakunk, és minket jó Lelki Atyával megajándékozni avagyis,
hozzánk küldeni méltóztassék, mert ugyan még eddég Isten Eő Szent Fölségének
kegyelmébül tsak egy emberünk holt meg Szent Gyónás nélkül, de ez után Isten
tudós benne, ha több is nem esik oly lelki veszedelem közöttünk.
Az
elmaradott özvegy papnét éppen nem méltó, hogy tovább (hagyjuk) szenyvedni,
fütisztelendő Úr, az parochián, akirül fütisztelendő urhoz küldött betsületes
kurátorink fognak relatiot tenni.
Immár
az templomhoz való kövek hordásához is hozzá fogtunk,
akibe is már idehaza szállítottunk № 40 öleket Isten kegyelmébül, azokat
az parochiális kertbe rakattyuk tovább való dispozitiojáig az Fűtisztelendő
Urnak, amig kegyes válaszát elvárnánk, kegyes kezeit tsokoljuk, az Főtisztelendő
Ur Archidiakonus Atyánk Urunknak, s vagyunk legkisebb szolgái.
Nyíregyházi
orosz ecclesianak fiai közönségesen
[r1]II.
Bacsinszky András válasza a
nyíregyházi kérelmezőknek, türelmüket kéri. (Vö. Függelék I.)
Lelőhelye: HPL. Fasc. 3.
№ 12. Autográf.
Hogy
az instansoknak eddig is parochust nem rendeltem, azon múlt el, hogy tudniillik
oda alkalmatost és magát resolválót nem találhattam, hanem a Méltóságos Püspök
Eő Nagysága nemsokára leendő eljövetelével az itt lévő diaconusok közül valamelyik
felszentelődvén azonnal oda fog küldettetni, azért várakozással legyenek addig
is, és többszer ne fáradgyanak avégett ide. Sig(natum)
Munkács 5-a juny 1771.
Bacsinszky
András
Archidiaconus
mp.
III.
A balsai anyaegyházhoz
tartozó kenézlői, vissi és zalkodi görögkatolikus hívek kérelme Bacsinszky András püspökhöz, melyben
templomépítéshez kérnek támogatást
Lelőhelye: HPL. Fasc. 15.
№ 48.
Méltóságos és
Kegyelmes Urunk, s Fő Pásztorunk!
Reménljük,
hogy Excellentiád méltóztatik bölcsen tudni, minémű veszedelmes szigetben
legyen lakásunk az nagy árvizeknek idején, mely
fatális üdők közben sokszor megtörténik, hogy Isteni Szolgálatra sok izben nem
mehetünk Balsára, ami legtöbb gyermekeinket is Isteni Szolgálatra nem
tanittathatjuk azon akadály miatt.
Ezen akadályokat is mink, mint gyarlóság alá verettetett emberek,
ha ámbár keserves szivbéli bánattal ekkoráig szenvettük is, de legnagyobb az,
amidőn közülünk valamely sulyos és halálos betegségben történik megesni, tehát
azon felül említett akadály miatt amidőn szélvész, Tiszának zajlása és gyengén
való jéggel befagyása oly nagy akadályt szokott tenni, hogy amidőn az beteget
Szentségekkel provideálni kellene, sem mi a Lelki Atyáért nem mehetünk, sem
mihozzánk az Lelki Atya nem jöhet, amintis itt adnectált balsai Tisztelendő
Parochus Ur attestatuma sub Littera bizonyítyja, hogy sokan már utolsó
lelki provisio nélkül is ez világbul kimultak.
Hogy
pediglen Excellentziád bővebben által láthassa, mennyi pár házas személy, Szent
Gyónásra valók és kisdedek vannak Kenézlőn, Vissen és Zalkodon, azoknak
valóságos számok itt adnectált sub litera B. nyilván mutattya.
Jóllehet
ugyan, hogy már mi, az Templom és Parochia építésének
engedelme iránt, az Tekintetes Tokaji Dominium Tisztségéhez instantiánkkal
recuráltunk, mely instantziánkat az Tekintetes Kassai Királyi Administratióhoz
felküldeni méltóztattunk, amely instancziánkra és Tekintetes Tisztségnek
repraesentátiojára minemű resolutiot és utasítást iránta kaptunk itt alázatosan
sub. littera C. Excellencziádnak közleni bátorkottunk, ahonnan is Excellencziád
akadályunkat bőven által látni méltóztatni fogja.
Alázatosan
esedezünk Excellencziád Kegyes színe előtt, méltóztasson Tekintetes Nemes
Szabolcs Vármegye előtt az kivántató Nemes Deputatio kirendelése iránt magát
interponálni és magának azon deputatus urak által tett Investigatiot megkérni
és azon Investigatiót az fellyebb való instancziákhoz kegyesen inviálni, hogy
mi is magunk lelki vigasztalásunkat és feltett czélunkat elnyerhessük, mert
máskülönben ezen akadályok miatt kintelenittetni fogunk széjjel oszlani. Amidőn
is alázatosan esedeznénk Excellencziád előtt, várván kegyes resolutioját,
szentelt kezei csókolása mellett magunkat Főpásztori Kegyes Gratziájában
alázatosan ajánljuk, s vagyunk Excellencziádnak alázatos, engedelmes juhai.
Signatum
Kenézlő die 23-a Aprili 1791.
Kenézlői,
vissi és zalkodi
Görög Katholica részen lévő lakosok
közönségesen
IV.
Bacsinszky András püspök
levele a hajdúdorogi városi tanácshoz, melyben utal 1789-ik évi dorogi
látogatására, az 1790-91-i, 1792-i országgyüléseken történt részvételére, s
kéri,
hogy a templomi kiadásokról és
bevételekről a városi tanács számoltassa el a parochusokat és a kuratorokat.
Lelőhelye: HPL. Fasc. 10. №16. Autográf
aláírás.
Betsületes Nemes
Tanáts, s Communitas,
Kristusban Kedves Lelki Fiaim!
Jól
emlékezem róla, minémű igéretet tettem vala még 1789-dik esztendőben, amidőn
tudniillik egy részrül Kigyelmeteket, mint Kedves Lelki Fiaimat friss
vidámságba tellyes vigasztalásommal, más részrül pedig ott lévő Atyáskodásom, s
lelki pásztorságom után a Templomot, mint gyászba borult, s majdhogy nem Atya s
Anya nélkül lévő gyámoltalan árvát, szivem nagy fájdalmával személyem szerént
szemléltem. Mindazonáltal, hogy én azon igéretemet ekkoráig
is be nem tellyesíthettem, oka az, hogy éngemet mostanában említett a Felső
Bányai és Máramarusi elmulhatatlan, többnyire pedig egész nyáron tartott utaim,
ugyanakkori esztendőben Bétsbe való járásom, s ottan 179o-dik esztendőben is akkori
tovább való mulatásom, következőképpen pedig mindjárt azon 90-dik, 91-dik és
92-ik esztendőben is nem tsak a Felséges Fejedelmink történt véletlen
változási, hanem a Nemes Magyar Hazánk s Országunk hosszabb időkig tartott
gyülései is annyira meggátoltak, hogy szükségképpen a Publicum nagyobb dolgait
bűvebben megfontolván igéretemnek eleget nem tehettem, s azért is
bételjesítísét tsendesebb időkre, de mindazonáltal mindenkori emlékezetemmel
halasztani kénszeríttettem.
Mélyre való nézve, hogy én is a feltett tzélomat elnyerhessem, s a
kigyelmetek kivánságinak is eleget tehessek, legszükségesebbnek itéltem lenni,
hogy legelsőben is attól az időtül fogva tudniillik az curatorok a mostani
parochusokkal együtt a Templom minden névvel nevezendő, s legkisebb
jövedelmirül, azoknak valóságos bevételirül és nyilvánvaló kiadásirul
esztendőrül esztendőre ekkoráig számot nem adtak, mostanában azon számok
vételére, valamint általam arra elrendelendő revisorok, s úgy a Nemes Tanáts s
Communitás közül is hasonlóképpen arra kiválasztandó érdemes tagjai előtt még a
Karátsonyi Innepig tökéletes és szoros számot adjanak. Hogy tehát ez meglégyen, én ezen alkalmatossággal ugyanazon dolog
iránt irok az Parochusoknak is, Kigyelmeteket pedig arra atyaiképpen intem is,
s parantsolom is, hogy kigyelmetek is a volt és mostani curatorokat azon
számadásokra keményebben intsék meg, s arra is szorgalmatoztassák, hogy még a
karátsonyi napok előtt a számadás okvetlen véghez mehessen, s egyszersmind
pedig amidőn és amely időre elkészülhetnek és a helyes rendelést megteszik,
nékem is hova hamarébb tudtomra adják, hogy én is azon dologra elrendelendő
embereimet bizonyos terminusra minden továbbig való idő halasztás nélkül a
sokszor említett számok vitelére oda küldhessem. Többnyire
pedig atyai s püspöki áldásom mellet maradok a Be(tsületes Nemes) Tanátsnak s
Communitásnak, mint lelki fiaimnak.
Ungváron
28-a 9-bris 792
Feő
Pásztorjok s Igaz Attyok
Bacsinszky
András
Munkácsi
Püspök mp.
V.
Bacsinszky András püspök levele
Hajdúdorog tanácsához,
melyben kinyilatkoztatja, hogy az addig volt parochus, Kopcsay János munkácsi
kanonok és alsószabolcsi alesperes helyébe Tarkovics Gergelyt, a munkácsi
szeminárium prefektusát rendelte, akit Szabolcs vármegye és
a Hajdú kerület főesperesévé
is kinevezett. Autográf aláírás.
Lelőhelye: HPL Fasc.10. № 30.
Becsületes Nemes
Tanács, s Communitás,
Kristusban Kedves Lelki Fiaim!
Amely Böjtelő havának 17. napján a Nemes Városnak hozzám
utasított követek által csak szóval jelentettem ki, azt most kinyilatkoztatom,
hogy tudniillik az eddig volt Parochus, úgy mint Kopcsay János Canonicus és
Viceesperes Eőkigyelme helyébe Kedves Fiamat Tárkovics Gergelyt, aki ennek
előtte egynéhány esztendőkig a Püspöki Iskolámba papságra mendő ifiaknak
Tanítója volt, most pedig tsak ugyan itt lévő semináriumomat, mint Praefectus
kormányozza, Kigyelmetek közzé Parochusnak és egyszersmind valamint a
Tekintetes Nemes Szabolcs Vármegyében, úgy nem különben a Tekintetes Nemes
Hajdu Várasok Kerülettyében is a Napkeleti Szent Ritusunkon lévő Parochusok felett
Feőesperesnek rendelem, tellyes reménséggel lévén, hogy valamint őmaga részérül
példás viseletével nemcsak
contentumára, hanem diszére is fog lenni a Nemes Városnak, ugy
viszontag a Nemes Város is őhozzája illendő tisztelettel s a lelkiekben
engedelmességgel és szeretettel viseltessen. Hogy pedig ez mostan rendelt Lelki
Atya hivataljához annál is hamarább hozzáfoghasson, szükség, hogy a
Praedecessorával Kopcsay Canonicussal a fentforgó számadásban lévő Praetensiok
mennél előbb végeztessenek el, holmi apró s bizontalan positioknak félre való
tételével is. A tavaszi vetés az uj Parochus számára tétettessen meg, általa
megfordítandó jutalomért, mert a vizek miatt még mostanság meg nem jelenhetik,
hanem tettem rendelést, hogy az eljöveteléig egy Pótsi Kalugyer ottan maradjon.
Végtére ajánlom a Nemes Tanácsnak és a Nemes Városnak közönségesen, hogy a
sokszor említett és eddig volt Lelki Attyokat Canonicus Kopcsay Eőkegyelmét,
míg hozzám nem jövend, nemcsak valamiben ne szomoriccsák, hanem magok
respectusokért is illendő becsülettel, mind a két részrül történt
fogyatkozásokat viszontag megengedvén magok közül eresszék el. Többnyire
szokott Püspöki s Atyai Áldásom mellett maradok a Becsületes Nemes Tanácsnak s
Communitásnak.
Ungváron,
22-dik Martius 793.
Igaz
jóakaró Attyok
Bacsinszky
András
Munkácsi
Püspök mp.
VI.
Bacsinszky András püspök
levele Görög Mihályhoz, Hajdúdorog város hadnagyához,
melyben kéri, hogy Kopcsay János
parochus elszámoltatásában a város a harangpénztől tekintsen el. Autográf
aláírás.
Lelőhelye: HPL. Fasc. l0. №
29.
Kristusban Kedves Fiam, Hadnagy Uram !
Hogy a nemes város és Kopcsai parochus között régtül ólta fentforgó
és sokakat botránkoztató egyenetlenséget hamarabb végbe szakaszthassuk, azon
kell igyekeznünk, hogy mennél elébb egymástól elválhassanak, az elválást pedig
leginkább siettetni fogja az, hogyha könyittyük rajta a praetensiokat, amint
lehet is nevezetesen a harangpénznek bészedésében, mert az tagadhatatlan, hogy
az olyatén aprólékos jövedelem valamint bizonytalan, mert sokan meg nem adják,
úgy a feljegyzésben is hiba alá vettetett, annak is inkább, hogyha többek a
perceptorok, a pedig gyakrabban megtörtént, amidőn tudniillik, Kopsai
excursiokat tett.
Szólly
azért, úgy Édes Fiam, az értelmesebbekkel, hogy sokat, úgy is a harangba semmi
kár nem esett, nem czívódjanak, hanem inkább siettessék az elválást, én a
kivánt békesség kedvéért részemrül reá állandóul maradok Hadnagy Uramnak.
Unghvárt,
Böjtmás havának 22-dik napján 1793.
Igaz
jóakaró Attya
Bacsinszky
András
Munkácsi
Püspök mp.
VII.
Bacsinszky András püspök
levele a hajdúdorogi tanácshoz és a város népéhez, melyben az új parochus,
Tarkovics Gergely iránti engedelmességre kéri őket. Autográf aláírás.
Lelőhelye: HPL. Fasc.10 .№ 30.
Becsületes Nemes
Tanács s Nemes Város Népe,
Kristusban Kedves Lelki Fiaim!
Több alázatos kérései után régi ohajtásainak bételjesítésére s a
Nemes Tanács és Nemes Város Népe Lelkek csendesebb s vigabb nyugadalmára fő
lelki pásztori szorgalmatosságombul tett igéretem és a Nemes Város kivánsága
szerént Kristusban Kedves Tisztelendő Tárkovics Gergely fiamat dorogi
parochusnak, s egyszersmind pedig Tekintetes Nemes Szabolcs Vármegyei s a Nemes
Privilegiattus Hajdu Városok Kerületében
Főesperestjének azaz Archidiaconusnak atyaiképpen elrendelvén, Dorogra
kegyelmetekhez által küldöttem, remélem, s abban kétséges sem vagyok, hogy a
kiadott atyai tanitásom szerént ez tartozó kötelességének elégtételében
szorgalmatosan el nem jár, tsak a Nemes Város Elöljárói a Nemes Város Népének,
a Gazdák házabéli gyermekeinek és cselédjeinek jó példájok a lelkiekben
pedig Lelki Pásztorjoknak engedelmesek és szófogadók legyenek, ugy nemkülönbem
a teendő lelki oktatásai után magokat minden jókban foglalván, az
engedetleneket, a szükség úgy hozván magával a Nemes Város elöljárói egyenlő
erejekkel megzabolázzák és jó útra hozzák.
Ajánlom
ezért, elsőben is, hogy a begyökerezett rosszaságokat s minden gyülölségeket
szivekbül ircsák s gyomlálják ki, és a keresztényi felebaráti szeretetben s
Isteni ájtatosságban, s az Anya Szent Egyház parancsolatinak köteles
megtartásiban közakarattal a közelebb való Nemes Városoknak is különös
példájokra magokat foglalják. Azután pedig a parochiális és
kertbéli épületek kivántató megujítására tovább való maradására
következendőképpen a parochusnak és cántoroknak tartozó, s elrendelt állandó
bérek bészedettetésére, úgy a szükséges tüzifák, melyek miatt sokszor háborodás
esett, megadására annyival is inkább jobban, mint sem ezelőtt serénkedjenek, s
igiretiben állandóbbak legyenek, hogy már előtt is, de főképpen most is
panaszolkodó Jankovics Simon cántornak hátra maradott adósságait, amelyek, hogy
tovább ne halasztassanak és irántok jó véget tegyenek a Nemes Tanácsot
atyaiképpen intem, ekkoráig is meg nem adatták. Többnyire
pedig szokott atyai s püspöki áldásom mellett maradok a betsületes Nemes
Tanácsnak s a Nemes Város Népének.
Ungvárt,
Pünkösd havának 25. napján 1793 esztendőben.
Igaz
jóakaró Lelki Attyok
Bacsinszky András
Munkácsi
Püspök mp.
VIII.
Bacsinszky András püspök
levele az érkenézi (ma Románia: Chiniz) hívekhez, melyben tájékoztatja őket,
hogy az új tanító, Balás Gergely ügyében hozzájuk küldte Péterfi János
csomaközi parochust. Korabeli másolat.
Lelőhelye: HPL. Fasc.13. № 37.
Kedves Fiaim,
Kenézi Parochiánusok!
Hozzám küldetett
instantiatokbul megértvén, mely nagy forró szeretet, kévánság és ösztön,
mellyel ohajtva ohajtyátok, hogy a gyermekeitek a keresztényi tudományok
megtanulását folytassák, mely dolog igen dicséretes és tetszetes én előttem, és
minthogy ez a dolog felejtségbe és restségbe tartatván ekkoráig, annyira, hogy
50 esztendők elfolyása alatt a gyermekeitek semmi eskola és tudomány nélkül nevekedvén,
elsőben is az oka magok a parochiánusok, akik a közjó gyakorlásában gyermekeik
előmozdításával nem gondolván, mely a boldog időben, amidőn legkönnyebben
mindeneket az eskola felől minden késedelem nélkül meg lehetett vala
nyerni, felejtségben elhatták.
Másodszor, a falusi cántor, ki is a fellyebb
nevezett 50 esztendők elfolyása alatt kitellyeséthette volna a tanítást,
nótáriusságot, ispánságot végzett, azaz haszontalanságban töltvén ideit,
elhenyélette az eskolát és az ifiak Keresztényi Tudományát, melyért nagy
szomorúságra indíttattam, így a cantort is okolom. Azért küldöm hozzátok kedves
fiamat Péterfi Jánost, tsomaközi parochust parantsolatommal. Eleibe
gyűlvén a falu egyetemben a locális Parochussal és a Cantorral, oly végzést
tegyenek, tudniillik, hogy a Cantor is a cantori jövedelmébül engedvén, a falu
is maga vagyonnyábul hozzá adván, módot és rendelést tegyenek Balás Gergely
tanító élelme és fizetése felöl; úgy, hogy a cantor ifiuságában elmulasztatott
és általa végben nem vétetett dolog, mostanában az a kötelesség más által
tellyeséttessék, mely rendelést midőn elvégzétek, parancsolom, hogy a fellyebb
nevezett kedves fiam Péterfi János írásban vévén minden környülállásokat hozzám
küldje, és így a püspöki áldást reátok adván maradok jóakaró Atyátok.
Ungváron, 14-a mai anno 1797.
András
Püspök.
IX.
Tímár helység elöljáróinak
bizonyságlevele a Tímárból Makóra elszármazott Bacsinszky János számára, mely
három idős timári lakos vallomását rögzíti arról, hogy a nevezett a megboldogult
Bacsinszky András, munkácsi megyéspüspök atyafia.
Lelőhely: HPL. Fasc. 32. №
12.
Mi Tekintetes, Nemes
Szabolts Vármegyében helyheztetett Királyi Camerális Timár Helysége elöljárói és tanátsi közönségesen tudtára
adjuk mindeneknek valakiket tsak illethet ezen dolog most és jövendöben, hogy
amidön az alól kiírt napon némely közönséget tárgyazó dolgoknak elintézések
végett együvé lettünk volna gyülekeztetve s köztanátskozást tartottunk vólna,
akkoron egész illendöséggel jöve szinünk eleiben volt helységünk betsületes
lakosa, Nemes Bacsinszky János uram ez üdö szerint Nemes Csongrád Vármegyében
helyheztetett Tekintetes Makó városának lakosa, s kére azon bennünket, hogy helységünkben lakó és élő
három öreg tanuknak (: kik az esedező Nemes Bacsinszky János uram vérségét
néhai Püspök Önagysága Bacsinszky András úrtól fogva megmagyarázzák és hogy
boldogult emlékezetű Bacsinszky András Eő Nagyságának vér szerint való atyafia
légyen, kit Felséges Császárné és Királyné Mária Theresia Asszony valóságos
nemesi Privilegiummal megajándékozott, megbizo-nyíttyák:) vallomásaikat hitek
letétele után vennénk ki és azt hiteles formában
adnánk ki.
Mely
szerint az esedező Nemes Bacsinszky János Uram kérésére felidéztettek camerális
Timár helysége lakosai, úgymint:
Hudák
Mihály, mintegy 85 esztendös óhiten lévő,
Sólya
János, mintegy 89 esztendős óhiten lévő,
Suskó
Jánosné, mintegy 75 esztendős óhiten lévő,
mindnyájan timári lakosok és
mindnyájan letett hitek után egyenlően vallyák azt, hogy a mostani esedező
nemes Bacsinszky János ama régi hires Bacsinszky András Püspöknek vérszerint
való atyafia, azt pedig onnan tudják bizonyosan, hogy a mostani esedezőnek,
Bacsinszky János uramnak édesattya lévén nemes Bacsinszky István, aki camerális
Timár és Balsa királyi helyekben cantori hivatalt sok esztendeig viselvén,
István édesattya, tudniillik az esedező nagyattya, nemes Bacsinszky László
Szatmár vármegyei orosz pap, ki egytestvér vala fent titulált Püspök
Eönagyságával, Bacsinszky Andrással.
Hogy pedig az bizonyos és valóságos dolog légyen, első tanu Hudák
Mihály többi vallomásaihoz azt is erősen hozzáköti és állitja, hogy a mostani
esedező nemes Bacsinszky János édesattyával, Bacsinszky Istvánnal, a Tanu, mint
Balsa helységének feö Birája és feö Curatora, az esedező Attya pedig mint
akkori balsai valóságos orosz rituson lévő cantor felmentek boldog emlékezetü
Bacsinszky András Püspök Eö Nagyságához Ungvárra és a nemes esedezö Attya,
István a tanúval együtt levén, jól hallotta, hogy Bacsinszky András eö Nagysága
az esedező attyát, Bacsinszky Istvánt atyafiui szivességgel fogadta, és
jól emlékezik arra, hogy a vállát megveregetvén mondotta, nefélly édes eötsém,
mert gondom lészen reád és emberré tészlek, de minthogy, mind Bacsinszky
Püspök, mind az esedezö attya jókor meghaláloztak, az esedező
pedig árvaságra jutott, eszerint nem érhette el igért jó szándékát az esedező
részére megtenni.
És a fent említett három Tanuk még azt is állittyák továbbá, hogy
mind az esedezö attya, mind annak attya László mindenkor egyházi hivatalt
viselvén holtokig mindenkor a magok szabad, s minden teher nélkül valo
állapottyokban éltek, mert Bacsinszky László Szatmár vármegyében Körtélyesen
orosz pap, s ottan meg is halálozott, annak fia, István Balsa és Timár
helységeiben sok ideig Cantor, minekutána Tekintetes Mako városában innen
elszármazván, ugyantsak cantornak és ottan is cantorkodott egészen haláláig.
Mely
fent írt vallomásaikat az említett s fent kitett három tanuk, hogy a fent leírt
módon vallottak mindeneket, letett hitek után ezennel meghatároztatott, az
esedezö részire szokott elő usualis petsétünkkel s nevünk aláírásával
kiadattatni rendeltetett. Timáron 8-dik Majusban 1822-dik Esztendőben.
Camerális
Timár Helysége feö Birája
Vatamány
János és Tanátsa közönségesen mp. + Pecsét.
Kiadta
Helység hites Notáriusa,
Szent István Balsay Szabó
István mp.+ Pecsét.
Hogy ezen cameralis Timár Helysége Pecséttye alatt
költ Testimonialisa nemes Bacsinszky János uramnak a maga valoságos eredetében
általam megolvastatott és minden részben helyesnek
találtatott, megesmérem és hitelesen bizonyitom.
Költ
Nagyfaluban 9-dik May 1822-k esztendöben.
Tiszteletes
Nemes Szabolcs Vármegye esküttye,
Kansács
István mp. + Pecsét.
X.
A búji görögkatolikus hívek
levele Tarkovics Gergelyhez, melyben papot kérnek maguknak.
Lelőhelye: HPL. Fasc.12. № 20.
Nagyérdemű Főtisztelendő Esperes Urunk!
Már
sok ízben, mind maguk személyében, mind pedig expressusunk által kívántunk
alkalmatlankodni avégett, hogy mi nékünk minden óránkint ugyan, elmulhatatlanul,
a Canonok szerint, a Lelki Tanító szükséges, de mindez napig hozzánk egy Lelki
Tanító is nem fordul, nem is láttunk, mintegy egy holnap is elmulván, holott
pedig az Canonok szerint az község ez reánk jövendő
Szent Innepi Napokban is az Szent Gyónást megkívánná.
Ezek
mellett sok megszületett gyermecskék is helységünk Szent Ecclesiában
feltaláltatnak, kiket is csak a Kántorunk keresztelt meg. Lássa Főtisztelendő
Archidiakonus Uram, mivé lesz az Nemes Ecclesiánk Lelki Tanító nélkül. Ahhoz
képest még jó előre nagy alázatosan instáljuk Főtisztelendő Esperes Uramat,
méltóztasson oly módot és alkalmatosságot találni, hogy minékünk az
lelkiisméret szerint való gyónásban valami rövidcségünk ne légyen, de
egyszersmind kegyes lábai előtt is leborulunk, hogy mi ezen alázatos
esedezésünkre kegyes válaszát mennél elébb elvárjuk. Többiben kegyes
szivességében és Atyai Gratiajában s áldásaiban az midőn magukat ajánlanánk,
marattunk Nagyérdemű Főtisztelendő Esperest Urunknak.
Bulyon
die 17 Marti 1795.
Alázatos,
engedelmes lelki fiai,
Napkeleti
Anyaszentegyház mellett lévő bulyi tagjai közönségesen
XI.
Tarkovics Gergely
hajdúdorogi parochus, főesperesnek az érkenézi tanító ügyében az érkenézi
görögkatolikus hitközségnek megküldött végzése.(Vö. Függelék VIII)
Lelőhelye: HPL. Fasc.13.
№
37.
A
gyermekneveltetés és taníttatás eránt mutatott gondoskodások, igyekezetek és
buzgóságok az érkenézi híveknek ditséretes és nagyon betsültetik, de Nagy
László érkenézi actuális mostani kántorra, aki már 50 esztendős, kántor, öreg, az tanításnak új módjához nem ért, gazdálkodik és oly népes
és filiálisokkal öszvekapcsolt Parochiában kántori hivataljának kötelességeivel
terheltetik, gyermektaníttatást nem lehet bizni.
A
béhozattatott uj tanító meg fog vizsgáltatni és ha a felséges királyi rendelések által kivántatott
tulajdonságokkal bir, helybe fog hagyattatni. Ami pedig ezen
új tanítónak provisioját és fizetését illeti azt az 1795. esztendőben, november
havának 27-dik napján sub № 24567 költ Felséges Királyi
Rendeléshez képest kitsinálni igyekezzen a helység, mert amely teleket és
ezekhez járuló appertinentiák a kegyes Patrónusok és Fundátorok által az
Ekklesiák számára, azaz Parochusok és Kántorok subsistentiájára kiadattak,
azokat, ha némely helyütt bővebbek és nagyobbak is, azért a Fundátorok és Patronusok szándéka ellen semmiképpen nem
lehet és nem szabad eltulajdonítani vagy elidegeníteni, azonkívül a Tanítónak
nem kell olyatán gazdagság, mely miatt oskolát állandóul nem tarthatna.
Signátum
Dorog die 17-a Maji anno 1797.
Gregorius
Tarkovits
Doroghiensis Parochus et archidiaconus
XII.
A tokaji görögkatolikus
közösség levele Tarkovics Gergely hajdúdorogi parochushoz és főespereshez,
melyben őt parochusnak kérik maguk közé.
Lelőhelye: HPL. Fasc.14. № 20.
Feőtisztelendő Ur, Kegyes Urunk!
Mostanában
némely közülünk Eőexellentiajánál, kegyelmes püspökünknél lévén, a többi között
tudakozván, kit akarnánk lelki orvosunkul választani, ki is Feőtisztelendő
Urat, mint követünk instálta. Kérjük ezért nagy alázatossággal,
méltóztasson mihozzánk érdemetlen
szolgáihoz Parochusnak jönni. Mindenekben igirjük, s fogaggyuk holtig való
engedelmességünket, és buzgó szeretetünket, megmutattyuk Istennek kegyelmébül,
hogy nem azok vagyunk, kik vádoltattunk Eőexellentiája előtt; Kik is holtig való tisztelettel
vagyunk Feőtisztelendő Urnak.
6-a
october 1797.
Alázatos
szolgái Tokaji
Orosz
Communitas
XIII.
Tarkovics Gergely
hajdúdorogi parochus levele Hajdúdorog város magisztrátusához, Autográf.
Lelőhelye: HPL. Fasc. №
10.
Nemes Magistratus!
Talán
eddig tudtára is vagyon Nemes Magistratusnak, hogy ezen Nagy Böjtre a
Máriapótsi Klaistrombol segítségül kérettetett egy gyóntató Lelki Atya
martiusnak első napján hozzánk elérkezett, kit eddig én magam, mind asztallal,
mind a szobáját fűtővel provideáltam. Ezt referáltván s jelentvén azon instálom
a Nemes Magistratust, hogy azon szerzetesnek tovább való intertentioja és a
szobájának fűtettetése eránt valami rendelést tenni méltóztatna, melyet mind én,
mind Tisztelendő Collega uram háládatos szívvel fogunk venni, és kivánjuk
megköszönni. Egyébiránt tellyes tisztelettel maradok a Nemes Magistratusnak.
Dorog
die 5-a Martii 1798.
Köteles
kész szolgája
Tárkovits
Gergely
dorogi Parochus
XIV.
Vatamány András tímári
harangozó kántori állásért folyamodik
Tarkovics Gergely főespereshez. Autográf.
Lelőhelye: HPL. Fasc. 12 №
47.
Feőtisztelendő Úr, Archidiaconus Ur!
Érdemem felett
Kegyes Lelki Atyám s Pátronusom!
Mély alázatossággal Feőtisztelendő Ur, ugyis
atyai szokott kegyes szine eleiben esedezéseimet terjeszteni kivántam, avégett
tudniillik, hogy most legközelebb múlt holnapokban Istenben boldogult
Lámfalussi Mihály ezen szent ecclesianak cántorsága
már több holnapoktul fogva vacantiában maradott, melybéli vacans conditiot
nékem kegyesen assignálni miltóztassikez következendő tekintetre való nizve.
1-o.
Hogy én, amint tudva vagyon, majd 24 esztendöktül fogva
azaz egisz ifiuságamot mostan koromig az Anyaszentegyházat harangozó
szolgálatommal híven igazán, melyrül valamint tisztelendő parochus urunk, ugy
ezen Szt. ecclesianak elöjáró tagjai tanubizonyságot tehetnek, szolgáltam, ami
pedig illeti.
2-o. Az én capacitásomat egy cántori
hivatalnak viselésére, melyben én annyira informálva vagyok, hogy most is, vagy
akármikor is az exament subealni kész vagyok; az én életemnek erkölcseirül és
viseletirül, mint az idevaló Szent Ecclesianak elöljároi, mint pedig valakik
eddig esmértek tanuim lésznek.
3-o.
Az is tekintetben gyöhet, hogy én az anyaszentegyházhoz viseltető hiv
szolgálatom mia az magam tsekély folytatandó Oeconomiatskámban tetemes károkat
legtöbb izben vallottam és annyira, hogy apróbb neveletlen 5 gyermekeimmel
együtt utolsó szeginységre jutnam kelletett. Arra való nizve kérem és instálom
Feőtisztelendő Urat, atyai szokott irgalmassága, s kegyessége szerint
kérésemet, kitett kérésemnek czikkelyeit hathatós atyai szivére vévén engemet
az itten találtató vacans conditioval megvigasztalni méltóztassik, melybéli uri
fávorit ha elnyerném holtom napjáig meghálálni
igyekezem, aki vagyok Feőtisztelendő Urnak.
Timáron,
14 aprili 795.
Legájtatosabb
szeginy szolgája
Vatamány
András harangozó mp.