Udvari István

Bacsinszky András püspök körleveleiről

A körlevelek a püspöki kancelláriában készültek, és valóban cirkulárék voltak. Az egyházmegyei kancelláriában leírták őket annyi példányban, ahány esperest, illetve esperesi kerületet a benne foglaltak érintettek, s elküldték az esperesek címére. Az erre vonatkozó legrégebbi adatunk 1690-ből van. De Camelis püspök körlevelében bejelentkezik a klérusnak, s minden megyéből vagy vajdaságból (!) két-két protopópát hív meg hűségeskü letételére. 1755-ös egyházmegyei statútumában Olsavszky püspök a körlevelekről is szól: egy tallér büntetés terhe alatt elrendeli azok idejekor továbbítását. Előírja továbbá azt is, hogy a cirkulárét továbbítása előtt minden parochus kőteles bemásolni a külön e célra létesített könyvbe, az ún. protocollumba. Bacsinszky András felújította Olsavszkynak a protocollumokra vonatkozó rendeletét, körleveleiben az espereseknek elrendeli, hogy rendszeresen ellenőrizzék, rendesen vezetik-e az alárendelt parochusok a protocollumokat.

Az esperes a püspöki körlevelet annak elolvasása után vagy továbbküldte a legközelebbi parochushoz, vagy a magasabb rendelkezést esperesi kerülete számára konkretizálva maga is körlevelet szerkesztett. A korlevelek meghatározott formai jellemzők, sablonok, sztereotípiák szerint épülnek fel. Formájukat, stílusukat tekintve a középkori okleveles gyakorlatból nőttek ki. Ezek struktúrájának megfelelően három részre tagolódnak: a bevezetőre, a tulajdonképpeni szövegre s a befejező részre. Mindegyik szerkezeti egységnek megvannak a maga formulái, megfelelő rendje, rendeltetése. Bacsinszky András püspök körlevelezési gyakorlatát ismerjük legjobban. A rendszeres tavaszi és őszi esperesi kerületi gyűlésekhez kapcsolódóan Bacsinszky minden ősszel és tavasszal küldött körlevelet. A kerületi gyűléseken a parochusokon kívül részt vettek a kántortanítók is. A gyűlésekről igazolatlanul távollévő parochusokat Bacsinszky Ungvárra rendelte.

Mivel a ruszin kulturális törekvéseket születésűktől fogva végigkísérte a nyelv problémája, nem tűnik feleslegesnek kitérni arra sem, hogy a Bacsinszky körlevelek nyelvi hatása is óriási volt. Hiszen minden lelkésznek el kellett olvasnia, bemásolnia a protocollumba, és kihirdetnie a hívekre vonatkozó részeket. (Újra felidézem, a XVIII. század végén a munkácsi püspökségnek 729 parochiája volt, ugyanannyi pappal, akik 60 esperesség területén működtek.) Nyelvi hatásukról az is tanúskodik, hogy az esperesi korlevelek esetenként teljes mondatokat idéznek belőlük. Bacsinszky körleveleit, (s egyéb hivatalos dokumentumait) irodalmi nyelvi normák hordozójának, a körlevelek nyelvét, nyelvezetét normának tekintették. A XIX. századi kárpátaljai ún. jazicsie gyökerei a Bacsinszky-kancellária írásgyakorlatához nyúlnak vissza. A jazicsie tehát nem szervetlen, nem előzmények nélküli, nem ért-hetetlen irodalmi nyelvi képződmény, mint ahogy azt több kutató leegyszerűsítve láttatja.

Bacsinszky körlevelei tematikailag - tárgykörileg két jelentősebb csoportra bont-hatók.

1. A korlevelek egyik csoportja a világi hatóságok, főleg a Helytartótanács s a kancellária rendeleteihez, leirataihoz kapcsolódik, azokat konkretizálja, értelmezi.

2. A körlevelek másik csoportjának tartalma független a világi hatóságoktól, egyházi-vallási, művelődési stb. kérdéseket vet fel.

Az első csoportba tartozó körlevelekben tükröződik az államnak a felvilágosulás szellemében fogant egyházpolitikai törekvése, hogy a papságot a speciális egyházi-vallási funkcióján túl az állami feladatok, rendeletek végrehajtásával is bevonja a társadalmi munkamegosztásba. II. József pedig alapjában véve állami hivatalnoknak tekintette a papot, aki speciális, vallási funkciói mellett az állami rendeletek kihirdetésével, a népoktatás fejlesztésével is foglalkozik. A Bacsinszky-körlevelek e szellemben szorgalmazzák a lelkészek által végzett egyházi-állami lélekösszeírás (Conscriptio animarum) pontos végrehajtását, a papság felvilágosult szellemű ténykedését járvány, éhínség, aszály idején; a porosz-osztrák, majd a francia-osztrák háború idején termény-, pénz-, sőt a sebesültek kötözésére szolgáló textíliák gyűjtését. Egy korlevél szorgalmazza a süketnémák segélyezésére történő gyűjtést is. A hosszan tartó háborúkkal magyarázhatóan sok korlevélben esik szó leszerelt, továbbszolgáló vagy szökött katonákra vonatkozó tudnivalókról. Ismeretes, a korabeli Magyarország államvallása a katolicizmus volt. A katolikus egyház kínos pontossággal ügyelt arra, hogy a vegyes házasságban felnövő gyerekek katolikus nevelésben részesüljenek, s hogy a reverzális-kényszer megszegői állami büntetésben is részesüljenek. Így több körlevélben esik szó a vegyes vallású vagy rítusú házasságok regisztrálásáról, a vegyes házasságban nevelkedő gyermekek összeírásáról. Több körlevél is elrendeli az apostaták regisztrálását, a katonának állott vagy befogott hívek számának kimutatását, a császári-királyi fegyverek sikereiért történ liturgizálást, a nemesi felkelők (insurgensek) számára történő gyűjtést, a parochusok, kántorok vetésterületének felmérését stb. A Helytartótanács felvilágosult szellemű, egyházi-vallási tartalmú rendeleteit is püspöki korlevél konkretizálja: így pl. Mária Terézia rendeletéhez kapcsolódóan hirdették ki, hogy sem a papok, sem a hívek ne járjanak egy napon túli járóföldre lévő búcsúba; ne forduljon elő olyan eset, mint 1779-ben Bukócon, ahol a Szent Kereszt Felmagasztalása ünnepén 65 pap gyűlt össze gondozatlanul hagyva gondjaikra bízott nyájukat, tanítás nélkül hagyva népűket. Bacsinszky a Helytartótanács rendelete szerint kérte a házfőnökválasztást lebonyolítani; esperesi engedély nélkül eltiltotta a galíciaiak, oroszok, (muszkák) csehek, morvák, sziléziaiak, erdélyiek s katonák megesketését. Mária Terézia halála alkalmából is korlevelet szerkesztett Bacsinszky. Ebben nemcsak a gyász kifejezését határozta meg, hanem a ruszinok szempontjából értékelte a királynő szerepét, jelentőségét is.

"Szeretett uralkodónőnk túlvilágra szenderülésével nehéz és keserű bánat nehezedett az egész ország, de különösképpen a munkácsi egyházmegye népére. Ha a püspökséget nézzük a káptalannal, a papi szemináriummal, annak professzoraival, az ungvári székesegyházzal, a munkácsi püspöki rezidenciával, továbbá a máramarosi, szatmári helynökségeket, a bécsi, budai papnövendékeket, az újonnan alapított egyházak mennyiségét, s m utóbb épült, felújított, kicsinosított és feldíszített templomok számát, s mindazt, amit ezen felül Mária Teréziától nyertünk, amit igazából reményleni sem mertünk, beláthatjuk, hogy jótéteményei irányunkban oly áldásosak voltak, hogy máslétbe szenderülésével nem egyszerűen tisztelt és szeretett uralkodó-nőnket, de igazi anyánkat veszítettük el, aki életének legvégén is szerfölött kegyesnek és bőkezűnek mutatkozott népűnk nyomorával és elesettségével szemben..."

A parochiák és templomok gazdagodását nemcsak az támasztja alá, hogy Bacsinszky püspöksége idején megháromszorozódott a kőtemplomok száma, hanem az is, hogy a püspök elrendeli: a templomok, paplakok ablakaira szereljenek fel vas-rácsot, mert az ezüst edények, az értékes kelmékből készült öltözékek, reverendák miatt az egyházi objektumok gyakran betörés tárgyai lettek.

Bacsinszky népe felemelkedésének, identitástudata megőrzésének, a vallási, kulturális s nyelvi asszimilálódástól való megmenekülésének fő zálogát az anya-nyelvi katekizálásban, iskoláztatásban, a valláserkölcsi nevelés erősítésében és elmélyítésében látja. Erre vonatkozóan a körlevelekből egy szabályszerű program olvasható ki. A program kulcsszavai: papság, nyelv, nép, egyház, gyermekek, ifjúság. A körlevelekből kitűnik, hogy Bacsinszky az egyházon belül érvényre akarta juttatni a felvilágosodás ésszerűsítő tendenciáit, s ezt összekapcsolta az anyanyelvűség elvével. Így a püspök a ruszin felvilágosodás talán leghatásosabb képviselőjének tekinthető.

Bacsinszky törekvései kapcsán is beigazolódva látjuk azt a tételt, mely szerint a felvilágosodást saját dialektikája előbb-utóbb nemzetivé teszi. Izgalmas kutatói feladat lenne megfejteni, milyen olvasmányélmények hatottak a püspökre. A körlevelekből a német felvilágosodás legnagyobbikának Herder eszméinek hatása érezhető ki. Herder műveivel Bacsinszky Bécsben első kézből megismerkedhetett. A püspök felvilágosult szellemű körlevelei, döntései, intézkedései mögött azonban nem önálló felvilágosult koncepciót látok, hanem a felvilágosult abszolutista törvények, rendeletek átplántálását, adaptálását a helyi viszonyok közé akkor is, ha nem, vagy nem mindig hivatkozik felsőbb rendeletre, utasításra.