S Z Ó N A P L Ó

Nagy érdeklődéssel vettem kézbe Kállai János szótárát, melynek forgatása kitűnő szakmai és esztétikai élményt jelentett számomra. A szócikkek válogatásának elveiről a szerző keveset szól. Mindössze azt árulja el, hogy a gyűjtemény darabjait 1991 június 3-a óta ötlötte, írta, faragta, csiszolgatta, s rakosgatta egymás mögé, alá, fölé. A figyelmes olvasó számára kiderül az is, hogy "az egész szónaplósdit" a tolerancia szóval kezdte el. Nemes erény a tolerancia! A szótár anyagát egyfajta eklektikusság jellemzi, ami azonban nem hat zavaróan az olvasóra hiszen tudja, hogy a címszavak kiválasztásának legfontosabb elve Kállai János ízlése, – szimpátiája vagy únszimpátiája egy-egy szó iránt. Nehéz lenne a közel tízezersoros könyv műfaját meghatározni: nyelvkalauz, stilisztikai útmutató, értelmező szótár? A kötethez értő bevezetőt írt Cs.Jónás Erzsébet úgy véli, "nem értelmező szótárt tart kezében az olvasó a maga hagyományos műfajában, hanem egy kicsit oldottabb, az olvasóval a mai kor közös élményei fölött összekacsintó, könnyed, de mégis lényeges dolgokban informatív szócikkgyűjteményt." A kötet számos címszavából kiviláglik a nyelvhelyességi tanácsadás szándéka. Az amerikanizál szócikk szerint szerzőnk a sajtó nyelvhasználatát és a köznyelvet elárasztó amerikai eredetű szavak visszaszorítását jogszabályi rendelkezésekkel javasolja elérni.

E sorok írója asszociációs szó-tárnak tekinti Kállai művét, melyből kitűnik, milyen képzetet, asszociációt, váltott gondolatot ki egy-egy szó a költői vénával is megáldott kiváló újságírónkban. Tudomány, poézis, humor arányosan keveredik a szócikkekben. A szótár stílusa nem kioktató, nem száraz szakzsargonban fogalmaz, hanem a humor eszköztárából is merít. A könyvből az is félreérthetetlenül kitűnik, hogy a szócikkek megformálója képzett filológus, aki könnyedén kezeli a nyelvészeti terminus-technikusokat, s tisztában van minősítéseinek súlyával, jelentőségével.

Ha műfajú előzményeit tekintem, akkor az ismertetett mű sok tekintetben hasonítható Babos Kálmán 1886-ban harmadik kiadásban megjelent "Közhasznú magyarázó szótárához, mely a magyar irodalmi művekben, magán és hivatalos iratokban, hírlapokban, folyóiratokban és társasági nyelvben gyakrabban előforduló idegen szavak megértését és helyes kiejtését segíti elő". Kállai műve kordokumentum értékű azonban nem idegen szavak szótára, ettől több, jóllehet, a címszavak zömét idegen eredetű szavak teszik ki, de jelentős a magyar szavak aránya is, melyek között szakszót (bevizsgál), tájszót (fuszulyka), szleng elemet (begőzöl) s számos közszót találhatunk. Felfigyel a szerző a neologizmusokra is (csalagút, fejzsák).

A szócikkek egységes szerkesztési elvet tükröznek, olvashatunk bennük a címszó etimológiájáról, stilisztikai értékéről, elterjedtségéről (használata gyakoriságáról), az idegen eredetű szavak esetében pedig a meghonosodás fokáról. Ahol a címszó jelentése megkívánja vagy megengedi annak szinonímáival vagy antonimáival is gazdagítja tartalmát a szerző. Szinte minden szócikkben megtaláljuk Kállai János címszóval kapcsolatos egyéni reflexióit, asszociációit, megfigyeléseit, tapasztalatait. E tekintetben a szó-tár máris forrásértékű, hiszen egyik másik szót talán Kállai János szótározza először. (body-building, fejzsák). A szerző a Kelet-Magyarország munkatársa, ezért érthető, hogy több szócikkből is visszaköszön a megyeszékhelyen megjelenő napilap egy-egy híradása, cikke, közleménye (vö. pl. hungarológia, korál, koráll).

Ismeretes, hogy a nyelv különböző szintjei közül a szókészlet elemei vannak a legszorosabb, legközvetlenebb kapcsolatban a nyelvet beszélő társadalom életével, történetével. A szókincs reagál legérzékenyebben és leggyorsabban az anyagi, és szellemi kultúra változásaira. Az ismertett szótár is mutatja, hogy népünk életében bekövetkezett gazdasági, társadalmi, művelődési, politikai változások viszonylag gyorsan tükröződnek nyelvünkben. Ezzel is összefüggésben, nincs a világon olyan élő nyelv, amelybe a más nyelvből nem kerültek volna át kisebb-nagyobb számban szavak. Az idegen nyelvekből való szóátvétel oka és lehetővé tevője az idegen népekkel, kulturákkal való érintkezés.

Kállai szótárából is kitűnik kulturánk sajnálatos amerikanizálódása. Igen nagyszámú angolnak minősített szó mellett találjuk ott az amerikai angol eredetre való utalást, de meggyőződésem szerint az angolból eredeztetett szavak zöme is amerikai angol eredetű. (last minut, call-girl, E-mail, body-building stb.) Kállai János egyébként számos helyen szóváteszi a "csodás hunglish" elemei terjedésének ellentmondásait (nambörván, hepi stb.) Az etimológiai minősítések egyébként megmutatják, hogy a szótárba foglalt szavak többsége görög, latin eredetű, melyek jelentősebbik része már meghonosodott nyelvünkben. Számottevő a francia (azsur, bézs, düftin, fezőr stb.) és német (betli, cvekedli, hecc stb.) etimológiájú szavak aránya is. Elvétve egy-két kínai (csiao-cö) cigány (dili), orosz (csasztuska, esztrád), szerb (gyuvecs), jiddis (slamasztika, ) eredetű szó magyarázatát is megtaláljuk a szótárban, jelezve azt is, hogy e kultúrák és nyelvek nem hagytak mélyebb nyomot történelmünkben, nyelvünkben. Egy-egy szó elterjedtségét a következő minősítésekkel határozza meg a szerző: nem közhasználatú (denunciál), eléggé közismert (disztingvál); ma újra terjed (elit), a magyar értelmiség rétegnyelvében használatos (ergo); egészen újkeletű (fejzsák) stb.

Kállai János szociolingvisztikai forrásértékű könyvét nyelvészek, diákok, pedagógusok, nyelvvédők, nyelvápolók, napjaink élő nyelvi kultúrájában tájékozódni kívánó érdeklődők forgathatják haszonnal.

Kállai János: Szónapló

A-tól Z-ig. Nyíregyháza, 1997.

Udvari István

egyetemi tanár