Vasvári Pál (1826-1849) a harmadik évezred küszöbén
A XXI. században a Vasvári Pál-filológia egyik legfontosabb forrása az Internet lett, melynek oldalain több százra tehető a Vasvári Pál életéhez, munkásságához, életművéhez kapcsolódó honlapok száma, s több ezer a Vasvári utóéletét közvetlenül vagy közvetve érintő weblapok mennyisége.
A Vasvári Pál nevét viselő
közintézmények honlapjai közül igényességével kitűnik a tiszavasvári Vasvári
Pál Középiskola, Szakiskola és Kollégiumé mely 1848-48 hőse életrajzát is szakszerűen
és részletesen bemutatja.[1]
Meggyőződésem szerint azonban az
Internet korában is fontos a hagyományos levéltári kutatás, a levéltári
források feltárása, feldolgozása, elemzése és közzététele. Ezért állítottam
össze és adtam ki az alábbi kiadványt, abban a reményben, hogy újabbak követik
majd.
A fentebb elmondottak szemléltetésére, íme néhány
honlapcím:
1. Az elfeledett hazafi: Vasvári Pál (1826-1849)
www.ipari115-tvasvari.sulinet.hu
2. A T
H A N A S I A N A Cselényi István Gábor: VASVÁRI PÁL ÖRÖKSÉGE 1. Vasvári
Pál életútja ... 1848/49 történetéhez szorosan kapcsolódik Vasvári Pál
életútja, aki az egyik legkiemelkedőbb személyiség
gkhf.nyirbone.hu/foisk/athanaz/ata7_3.htm
3. [Vasvári Pál Közgazdasági Szakközépiskola ]
... Köszöntjük a Vasvári Pál Szakközépiskola honlapján.
www.vasvari.hu
4. Vasvári Pál Gimnázium
... A. Vasvári Pál Gimnázium. új bemutatkozó honlapja ...
www.vasvari-szfvar.sulinet.hu
5. Vasvári Pál Gimnázium -
Nyíregyháza
emil.alarmix.org/vasvari
6. Vasvári Pál Gimnázium - Vasvári
Pál élete
... július 14-én Vasvári Pál (akkor még ifj. Fejér Pál)
emil.alarmix.org/vasvari/vasvari-pal
7. Vasvári Pál
... Vasvári (Fejér) Pál. (1827. Nyírvasvári – 1849. ...
www.deltav.hu/links/1848/nevek/Vasvari.
htm
8. 707mk5.htm
... július 6-án elesett Vasvári Pál és a Rákóczi-szabadcsapat több mint
négyszáz szabadságharcosa emlékének. ...
www.hhrf.org/mk/707mk/707mk5.htm
9. Vasvári Pál Múzeum
Tiszavasvári
jam.nyirbone.hu/muzeum/szatmari/szatmari.htm
10. Vasvari
Pál Vasvári Primary School The Best Sports School in Hungary This
school was built in 1951 so it’s at the same age as the town Dunaújváros. The
school is a one-storey building with a large schoolyard and a garden around it.
www.vasvari-duj.sulinet.hu/english.htm
11. Vasvari Pal
Vasvári Pál sírja Gyalui havasok - Kolozs megye Muntii Gilau - Judetul
Cluj "Ott fenn a felhők csókolta havas tetején pár szerény, durva kődarab
van egymásra halmozva.
www.bk.ngo.ro/jegyzet/j-vas87.html
12. vasvari
Vasvári Pál 1848 hőse a magyar történelemben. A költő barát, Petőfi
Sándor 1848-at, a népek hajnalcsillagának nevezi. Hogy a magyarok számára is
azzá lehetett, hogy 1848.
www.vasvari-duj.sulinet.hu/nevad.htm
13. http://www.iit.uni-miskolc.hu/~borbely1/VASVARI.HTM
15000 lakosú város 1941-ben Büdszentmihály és Tiszabűd községek egyesítésével
alakult. ... Vasvári Fejér Pálra emlékezve választották, aki Vasvári Pál
néven vált a magyar történelem jeles személyiségévé. ...
www.iit.uni-miskolc.hu/~borbely1/VASVARI.HTM
14. Vasvari sírja
nyomában
Bánffyhunyadról Vasvári Pál
őrnagyot támogatásra rendelte. Vasvári csapatával Bánffyhunyadról ...
www.fsz.bme.hu/mtsz/hirado/th9810b.htm
15. Vasvari Pál
Vasvári Pál sírja Te pedig ifjú vezér!
www.bk.ngo.ro/vas87.html
16. a pesti egyetemi légió, 1848-1849
... A nagyszámú fővárosi ifjú beiratkozásában jelentős szerepet játszott Vasvári
Pál, aki az 1848. ...
www.militaria.hu/Hk2000-3/05acs.htm
17. http://www.hhrf.org/szabadsag/archivum /1997/7jul-08t.htm
... július 6-án elesett Vasvári Pál és Rákóczi-csapat több mint négyszáz
szabadságharcosa emlékének. ...
www.hhrf.org/szabadsag/archivum/1997/7jul-08t.htm
18. Teleki Blanka
élete - nők lapja cikk
... Blanka tudta, hogy Fejér Pál
Vasvári Pál néven egyik vezéralakja a márciusi ifjaknak....
www.teleki-mezotur.sulinet.hu/rolunk/telekibb.htm
19. MÚZEUMOK
... 20/95-12-193. Vasvári Pál Szülőháza és Szobra ...
www.externet.hu/ealfold/muzeumok.htm
20. http://people.inf.elte.hu/akko/tortenet.
html
A Vasvári Pál Középiskola, Szakiskola és Kollégium megalakulása
és fejlődése Tiszavasváriban az ipari tanulók képzését 1910-ben kezdték.
1949-ben azonban ezt az oktatást áthelyezték Tiszalökre. ... A Vasvári Pál
Ipari Szakmunkás Tanuló Intézet elnevezést 1955-ben vette ...
people.inf.elte.hu/akko/tortenet.html
A Vasvári Pál
filológia egy forrásáról
A Magyar Görög Katolikus Egyház levéltári anyagai[2]
között becses helye van a Vasvári Pál szülőfaluját, Bűdöt[3]
is magában foglaló alsó-szabolcsi vagy hajdúdorogi esperesség levéltárának,
mely a Hajdúdorogi Görög Katolikus Püspöki Levéltár legrégibb fondját alkotja.
Az irattárat Bányay Antal[4]
alsószabolcsi vagy dorogi esperes, majd Szabolcs vármegye és a Hajdú kerület
főesperese rendezte 1819-ben, amikor az iratokat kronologikus elv szerint
fasciculusokba szedte és numerizálta, majd ábécérendben inventarizálta. Tárgyi,
tárgyköri csoportokat nem alakított ki. A repertórium címe magyar fordításban
így hangzik:
A dorogi esperesi levéltár repertóriuma. 1562-1819.
Készült az 1819. esztendőben.
A kéziratos repertórium 48 megsárgult, foltos, kopott,
helyenként sérült, tintafoltos lapot tartalmaz, egy kéztől, Bányay Antaltól.
Hossza: 33 cm; szélessége: 27 cm. Bányay Antal repertóriumát egészen 1826-ig
sajátkezűleg bővítgette, pótolgatta az esperesi hivatala gyakorlása során
keletkezett újabb és újabb dokumentumok feltüntetésével. A repertórium 1998-ban
a Magyar Országos Levéltár restaurátor műhelyében került restaurálásra.
Külön kutatást érdemelne mi ösztönözte Bányay Antalt
az irattár rendezésére, és a repertórium fáradtságos munkát igénylő
összeállítására és lelkiismeretes, folyamatos kiegészítésére. Elképzelhető,
hogy felsőbb, egyházmegyei utasításra tette. Valószínűnek tartom azt is, hogy
esperesi és tanfelügyelői feladatai hatékonyabb végzésétől vezettetve végezte
el az irattár rendezését. Nem zárható ki Kazinczy Ferenc hatása sem, aki
Sátoraljaújhelyen 1815-1831 között Zemplén vármegye levéltárát rendezte[5].
Bányay neveltetését, körültekintő hajdúdorogi egyház-igazgatási tevékenységét,
nyelvi gyakorlatát ismerve azt valószínűsíthetem, hogy az esperes felismerte a
hajdúdorogi parókián addig összegyűlt iratállomány páratlan értékét és jelentőségét a magyar görög katolikus
közösség történelme számára, s belső meggyőződésből vezéreltetve végezte el a
nem kis fáradalmat és figyelmet kívánó munkát, majd annak folyamatos pótlását.
Bárhogy is történt, tény, hogy a hazai görög katolikus parókiák története szempontjából
nagy értéket hagyott ránk. A
repertórium hely- és névmutatóval
a Görögkatolikus Püspöki Levéltár kiadásában 1999-ben magyar fordításban is megjelent.[6]
A Bányay-repertórium ugyan számos országos jelentőségű
levéltári forrást is jelez, a hajdú-dorogi levéltári fond fő értékét egy
részről mégis abban látom, hogy a magyar görögkatolikusság történetében
meghatározó szerepet játszó hajdú-városhoz és a Vasvári Pál szülőfaluját,
Bűdöt is magábanfoglaló dorogi
külhelynökség közvetlen előzményét képező egyházigazgatási egységhez
kapcsolódik. A fond különleges forrásértékét más részről az adja, hogy belőle
gyönyörűen kirajzolódik, hogy a XVIII-XIX. században, hogyan működött az akkor
joghatóságilag 10-13 vármegyére kiterjedő, mintegy hatvan esperesi kerületre
tagolódó munkácsi dioecesia, hogyan szervezték meg a püspökök az esperességek
irányítását..
Az esperesi irattárak anyagának kialakulása szoros
összefüggést mutat az esperesek jogkörével és funkcióival, továbbá az esperesi kerületek kiterjedésével.
Esetünkben tekintetbe kell azt is venni, hogy Hajdúdorog, a munkácsi püspökségbe
történt XVII. századi fokozatos integrálódása óta az egyházmegye legnépesebb
egyházközségét és egyik legjelentősebb vidéki igazgatási központját alkotta[7].
A hajdúdorogi fond így tehát becses forrása a hajdúsági, s az alsószabolcsi
görög katolikus parókiák és iskolák történetének[8].
A XVIII. század közepétől Szabolcs vármegye görög
katolikus parókiái egyházigazga-tásilag két esperesi kerülethez tartoztak: a
gyulaji-hoz és az alsó-szabolcsihoz vagy dorogihoz. Az utóbbi joghatósága a
vármegye dadai és nádudvari járásaira, továbbá a Hajdú kerületre terjedt ki. Az
irattárból nyomon követhető az egyház-igazgatási határok változása is: 1805-ben létrejött Szabolcsban a kállói
esperesi kerület, 1821-ben pedig a tímári és a karászi[9].
Az esperes /vicearchidiaconus/ az általa adminisztrált
esperesi kerületben tulajdonképpen a püspök helyetteseként tevékenykedett.
Feladata volt felügyelnie a kerületébe tartozó parókiákra és kántortanítókra
mind vallási, mind iskolai és vagyoni tekintetben. Bizonyos időnként tartozott
azokat meglátogatni. E canonica visitatiok fontos forrásai a parókiatörténetnek.
Évente kétszer megszervezte és levezette a kerületi zsinatokat, első fokon
intézte a hívek és lelkészek között felmerült problémákat. Fontosabb
kérdésekben közvetítette a levelezést a lelkészek és a püspöki kancellária
között. Az esperes közreműködését nem nélkülözhették a vármegyei tisztviselők
sem.[10]
Az esperes feladatköréből adódóan hivatali kapcsolatban volt tehát egyházi
feletteseivel, lelkész kollégáival, a hívekkel, a vármegyei ható-ságokkal, a
Hajdú kerület kapitányával, Hajdú-dorog hadnagyával stb.
A hajdúdorogi fond elsőrangú forrása a magyar görög
katolikus egyházi hivatali írásbeliség történetének is. A munkácsi
püspökségben a liturgia nyelve ekkor az egyházi szláv és román nyelv volt, a magyar
nyelv csupán a prédikációkban, a keresztelés, a temetés stb. során érvényesült.
Az egyházmegye hivatali nyelvei pedig a rutén és a latin nyelvek voltak.
Izgalmas a dorogi iratállomány nyelvezetének kérdése, melynek megítélésénél
tekintetbe kell venni azt, hogy egy túlnyomórészt ruszin hívekből álló
egyházmegye, zömben magyar népességű esperességéről van szó. A magyar görög
katolikus népesség egyházi-vallásos élete, művelődése, iskoláztatása azonos
keretekben folyt a ruszinokéval. Az esperesség papjai általában három, nem
ritkán négy-öt nyelvet ismertek. A püspöki körlevelek latin vagy rutén nyelvűek
voltak, az ezek alapján szerkesztett dorogi esperesi körlevelek között a XIX.
század elejétől találunk magyar nyelvűt az elsőt Kritsfalussy Jánostól. Az ő és utóda, Bányay Antal esperesi
működése idején a magyar nyelv egyházi hivatali funkciójának bővülése
figyelhető meg. Az esperesek a vármegyével, a Hajdú kerülettel latin,
esetenként magyar nyelven, Hajdúdorog város hadnagyával, magistrátusával, s
communitásával magyarul leveleztek, az egyházi főhatóságokkal és a papsággal a
XIX. század első évtizedéig latin és rutén nyelven, azt követően magyarul is
leveleztek.
A
hajdúdorogi fond az életrajzi kutatások szempontjából sem le-becsülendő.
A kegyúri jogokat gyakorló hajdúváros
csak magyarul jól tudó, s ezen felül a hungaro-rutén parókiára csak nőtlen
papot fogadott. A régi hajdú-dorogi esperesi fond jelentőségét növeli, hogy az
itt működő esperesek közül a püspöki
székbe emelkedett Bacsinszky András, Tarkovics Gergely.[11]
Bacsinszky András hajdúdorogi esperes pecsétnyomata
1763
1775 1794
Bacsinszky András munkácsi püspök
pecsétnyomati
Tarkovics Gergely hajdúdorogi esperes
pecsét nyomata 1795
Kopcsay János, teológiai professzor, szemináriumi
prefektus lett. Évekig Hajdúböszörményben működött Csurgovics János vikárius. A
Szatmár vármegyei Nagykárolyból áthelyezett
1787 1793
Kritsfalussy János hajdúdorogi
esperes pecsétnyomata 1807
Kopcsay János
hajdúdorogi esperes pecsétnyomatai
Lupess István tímári paró-kus,
Vasvári Pál keresz-tapja pecsétnyomata
1803
Kritsfalussy János –
öccse, a liturgiafordító Kritsfalussy György[12]
révén Ungvárhoz kapcsolódott szorosabban, a Sáros vármegyei Alsómirossó
községben született Kopcsay Jánosnak
pedig a bácskai görög katolikusokhoz volt kötődése az ott működő
testvére és unokaöccse révén[13].
A hajdúdorogi fondban számos forrás világítja meg Vasvári (Fejér) Pál, 1848-49
hősének családi kapcsolatait.[14]
Vasvári Pál apját Bányay Antal esperes helyezi el a bűdi parókiára, majd Hajdúböszörménybe
parókusnak. Hajdúvárosban eszmélkedett tehát az ifjú Vasvári Pál, s itt végezte
elemi iskoláit is. Vasvári Pál keresztapja, Lupess István, 1821-ig a dorogi
esperességbe tagolódó Tímár község parókusa is beírta nevét a magyar
művelődéstörténetbe: Aranyszájú Szent János liturgiájának első teljes
fordítása, melyet Krucsay Mihály gálszécsi parókus készített, az ő másolatában
őrződött meg[15]. A Lupess
István tímári parókus másolatában megőrződött rendkívül becses liturgia-fordítást facsimilében Ivancsó
István tette közzé[16].
Az alsó-szabolcsi vagy dorogi esperesség levéltárából kirajzolódik Lupess
István lelkészi, egyházigazgatási tevékenysége is. Kitűnő utószavában Ivancsó
István könyvészeti források, főleg sematizmusok alapján, számos életrajzi
adatot felvonultat, sajnálatos módon, azonban az alsószabolcsi vagy dorogi esperességi
levéltár forrásait nem hasznosította. Ezek alapján kétségtelen, hogy Lupess
tímári parochussága előtt éppen Bűdön lelkészkedett,[17]
1804. május 10-én nevezték ki a tímári görög katolikus parókiára.[18]
Az 1806. évi munkács-egyházmegyei összeírás is tímári parókusnak tünteti fel.[19]
Lupess István az 1821-ben létesült tímári esperesi
kerület első esperese lett, ami nyilván addigi tevékenységének elismerését is
jelentette. Egyházigazgatási, esperesi tevékenységéről is számos adat őrződött
meg a szóban forgó levéltárban.[20]
Azzal
összefüggésben, hogy a szóban forgó időszakban a népességösszeírás a lelkészek közreműködésével történt, a hajdúdorogi
provinenciájú iratállományban számos conscriptio animarum –
lélekösszeírás és egyéb statisztikai forrás
található, melyek nemcsak a történeti demográfia kitűnő forrásai, hanem
szemléletesen megvilágítják a korabeli népszámlálás mechanizmusát is.
/Helytartótanácsi rendelet à püspöki kancellária à püspöki körlevél à esperesi körlevél à lelkészek adatszolgáltatása à esperesi összesítés à járási, szolgabírói összesítés à vármegyei összesítés à felterjesztés a Helytartótanácsnak.
A szóban forgó időszakban az iskolai oktatás szorosan
kapcsolódott az egyházhoz, így a szóban forgó levéltári fond valóságos
kincsesbányája az iskolatörténeti kutatásoknak.
A hivatalos iratokon kívül olykor teológiai-filozófiai
dolgozatok, költészeti alkotások is megőrződtek a régi hajdúdorogi fondban.
Ezek között feltétlenül megemlítendő a legelső ismert teljes magyar nyelvű
liturgia fordítójához, Krucsay Mihályhoz írott névnapi köszöntő vers,[21]
továbbá Ilkovics Elek munkács-egyház-megyei kanonok panegyricusa. [22]
A hajdúdorogi provinenciájú levéltári fond a Görög
Katolikus Püspöki Levéltárban méltó elhelyezést nyert. Kívánatos lenne, ha a
folyamatban lévő korszerű feldolgozásába bevonnák a Hajdúdorogról néhány éve
Nyíregyházára átszállított, körülbelül az 1830-as évektől a dorogi
külhelynökség létrejöttéig (1873) terjedő időszakban keletkezett, s 1950 körül
évenként csomókba kötött, de számozatlan irategyüttest is. Ezzel a hajdúdorogi
püspökséggel megegyező nevű esperesség iratállományának egésze méltó helyre,
együvé kerülne, s szakszerű feldolgozást nyerne.
Az elmondattak szemléltetésére és a kiváló Bányay
Antal esperes, levéltáralapító előtt tisztelegve ide vonatkozó fejtegetéseinket
egy körlevelének közzétételével zárjuk.
Bányay Antal esperes körlevele az
alsószabolcsi vagy dorogi esperesség
papjaihoz. [23]
Tisztelendő Parochus Urak
!
Minekutánna a mi Kegyes Püspökünk Eő Nagysága[24]
negyed napos hideglelésétől a mi örömünkre szerentsésen megszabadult volna,
főbb gondját Megyéje kormányozására forditván, azon rendeléseket és
Statutumokat, mellyek a’ meghólt és boldog emlékezetű Püspökeink, és Káptalanyi
Vicariusaink[25] által a
Megyénk jovára hozattattak, megerősíteni kivánta, a’ amint is az ide zárt
kegyes levelének pontyában megerősiti.
A’mit midőn Tisztelendő Uraságtokkal hivatalosan
közölném; közönséges őszi gyűlésünket most folyó October Hónap 20-kára az új
Kalendáriom szerint, vagyis a régi szerint 8-dik Octoberre Szent Pelagius
napjára itten Dorogon magunkhoz rendelem, egyszersmind Tisztelendő Uraságtokat
hivatalosan kérem, hogy most ugyan a Gyülés alkalmatosságával, másszor pedig jövendőben
mindenkor, minden currentalis nélkül October 15-dik Napjáig e következőket a
Vice Esperesti Hivatalhoz okvetlenül elküldeni ne terheltessenek. Nevezetesen:
1-ör Az úgy nevezett
Summaria Conscriptiót, melynek formája az A. betű alatt ide rekesztett Tábla.
2-or Az úgy nevezett
Religionaria Táblát, mellyett a B. alatt való forma mutat.
3-or. A Templom
számadásait, mellyeknek módját C. betü
alatt ide rekesztek – és pedig
1-a Nov: 1817. Usque ultimam 8-br 1818[26].
4-er. Az Özvegy
Papnékról és Papok Árváiról való Tabellaris Tudositást, a Méltóságos Püspök Eő
Nagysága Parantsolattya szerént.
Mivel pedig a legújjabb Rendelések szerént az
Esperesti Hivatalnak szoros kötelességében állana a Járásban lévő Nemzeti
Oskolákról a Felsőségnek Tudósitást tenni, és pedig Esztendőnként két izben a
probatételek elvégezése után; ugyan azért már most, jövendőre nézve is, azt is
kikérem Tisztelendő Uraságtoktól, hogy ezen parantsolt informatiókat
esztendőnként kétszer, úgymint: Április 15-dik és September 15-dik
Napjáig hozám okvetlenül által küldeni el ne múlassák, ut sub D.
Végtére pedig: mivel a Templom és Parochia mind külső,
mind belső mivoltát Püspökünk Eő Nagysága tudni és esmérni kivánná, ugyan azért
Tisztelendő Uraságtok ezen Inventariumokat külön-külön illyen Titulus alatt: 1.o
Inventarium Appertinentarium et Su-pellelectilium Ecclesiae[27];
és 2.o Inventarium Appertinentarium et Supellelectilium Parochiae[28]
a legközelebb tartandó Gyülésünkre elhozni ne terheltessenek. Egyébb eránt.
Nem kétlem, hogy Tisztelendő Uraságtok a Matricat[29]
és Protocollumokat[30]
már eddig is szorgalmatosan irni és iratni el nem múlatták; ha mindazonáltal
találkozna egy némely a’ki ebben hátra maradott, azt baráttságosan kérem és
intem, hogy a’mit elmulasztott, helyre hozni iparkodjon; egyébb eránt előre is
engedelmet kérek, ha a’ Statutomok és Eő nagysága privát Instructioji is az
ollyanoknak kedvetlen következést szülnek azonnal azon Visitális után, mellyet
a’ köz-gyülésünknek végével elkezdeni Isten segítségével szándékozok.
Nehogy pedig ezeket, mellyeket hivatalom mostan
megkiván, többször megújjitani kén-telenittesek egész bizodalommal ’s egyszersmind
hivatalosan kérem Tisztelendő Uraságtokat, hogy ezen Currensemet a hozzá
tartozandó Formulákkal együtt jövendőbéli utasítás végett Proto-collumba beirni
méltóztassak. A’ Tabelláknak tudniillik formáját, ha másképpen nem lehetne,
különös arcusonként a Protocollumba béra-gasztván, ami szinte megkivántatik a
Templom, Parochia és Kántor Inventariomaira is, mellyeket a’ jövő Gyülésre
elhozni okvetlen szükséges lesz.
Mellyek után, midőn Tisztelendő Ura-ságtokat a’ fent
kitett napon magamnál köz-gyülésünkre látni és tisztelni óhajtanám, egész
tisztelettel maradok
Tisztelendő Uraságtoknak
Dorog, 6-ik
october 1818.
Igaz
szivű szolgája
Bányay Antal mp. esperest
1805
1810
Kutka János
általános helynök pecsétnyomatai.
A munkácsi püspökség joghatósága alá tartózó vármegyék Bacsinszky András püspöksége idején
[1] Vö. :http://www.ipari115-tvasvari.sulinet.hu
[2] Vö. Janka György: A Magyar Görög Katolikus
Egyház Levéltári anyagai. In. Janka György (szerk.): Magyarországi
Egyházi Levéltárosok Egyesülete konferenciája. Nyíregyháza, 1998. 135-139.
[3] Tiszabűd, ma Tiszavasvári része.
[4] Bányay Antal Szerencsen született. Atyja Bányay András
évtizedeken át Tokaj parókusa, hegyaljai esperes. Bányay Antal 1810-1827 között dorogi esperes. Ld.még:
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. I. Bp. 1891. 534; Dr. B. Papp
János: Hajdúdorog küzdelme a magyar görög-katolikus egyházmegye felállításáért.
Hajdúdorog, 1996. 18-19; Vasvári Pál Társaság Füzetei 9. Nyíregyháza, 1994.
223-225; Ivancsó István:
Szinopszis a magyar nyelvű bizánci liturgia emlékeiről (1690-1999).
Nyíregyháza, 1999. 10.
[5] Vö. Hőgye
István:
Zemplén Levéltára. Sátoraljaújhely, 1996. 11-17.
[6] Vö. Dudás László
(szerk.): A Hajdúdorogi
Főesperesi Levéltár iratainak lajstroma és mutatója. 1562–1819. Nyíregyháza,1999.
[7] A munkácsi egyházmegye vidéki kormányközegekről és igazgatási központokról szórványos
adatokat ld. Hodinka Antal: A munkácsi görög-katholikus
püspökség története. Budapest, 1910. 703-707.
[8] Vasvári Pál szülőfalujára, Bűdre vonatkozóan vö. Dudás
László (szerk.): A Hajdúdorogi
Főesperesi Levéltár iratainak lajstroma és mutatója. 1562-1819 .Nyíregyháza, 1999. 119. Ld. még: Hajdúdorogi Püspöki Levéltár Fasc. 27. Nr. 16. mely terjedelmes
iratcsomó 1790-1824 közötti időből
tartalmaz Bűdre vonatkozó forrásokat.
[9] Vö. Hajdúdorogi Püspöki Levéltár. Fasc. 35. No 1.
1822.
[10] Erről részletesebben ld. Vasvári Pál Társaság Füzetei
3. Nyíregyháza, 1990. 40-42.
[11] Vö. Udvari István: Bacsinszky András munkácsi
és Tarkovics Gergely eperjesi megyéspüspök kapcsolata Szabolcs vármegyével és a
Hajdúsággal. In. Levéltári Évkönyv. XIII. Nyíregyháza, 1997. 137-161.
[12] Kritsfalussy György az ungvári gimnázium professzora
Aranyszájú Szent János liturgiáját
fordította le magyar nyelvre,s Bacsinszky András püspöknek névnapi ajándékként
nyújtotta át 1790-ben. E liturgia fordítást Sztripszky Hiador tette közzé. Vö. Szabó Jenő: A görög katolikus magyarság
utolsó kalvária-útja. Szerző dolgozataiból és beszédeiből egybeállította,
bevezetővel és jegyzetekkel kíséri dr.
Sztripszky Hiador. Budapest, 1913.
421-494; Sztripszky Hiador:
Jegyzetek a görög kultura Árpádkori nyomairól. Budapest, 1913. 113-175. Sztripszkyről ld. Könyv és Könyvtár.
XX. Debrecen, 1988. 67-97; Könyv és Könyvtár XXI. Debrecen, 1999. 105-151,
265-284.
[13] Vö. Udvari
István: Kopcsay János hajdúdorogi esperes (1745-1814) életrajzáról. In.
Görögkatolikus Szemle Kalendáriuma 1997. Nyíregyháza, 1997. 59-60.
[14] Vö. HPL. Fasc 29. No 41; HPL Fasc. 30 No 37; HPL Fasc. No 32. No 18; HPL. Fasc. 27. No 16. Vö
még. Dudás László (szerk.):A Hajdúdorogi Főesperesi Levéltár iratainak
lajstroma és mutatója.1562 –1819.Nyíregyháza,1999.124.
[15] Vö. Ivancsó István: A magyar görögkatolikusság liturgikus könyveinek anyanyelvi
fordításai és kiadványai. In. Hajdúdorogi
Egyházmegye Jubileumi Évkönyve. Nyíregyháza, 1987. 160.
[16] Vö. Krucsay Mihály munkács megyei kanonok 1793-ben
készült munkája. Lithurgia… Szerkesztette és az utószót írta: Ivancsó István. Nyíregyháza, 2003.
[17] Vö. HPL. Fasc. 27. № 16.
[18] Vö. Dudás László id. mű. 60.
[19] Vö. A munkácsi görögkatolikus püspökség
lelkészségeinek 1806. évi összeírása. Vasvári Pál Társaság Füzetei 3. Nyíregyháza,
1990. 182, 121, 32.
[20] Vö. Dudás
id. mű. 60-62.
[21] Vö. Dudás
id. mű. 53
[22] Ld. János István: Ruszinok latin nyelvű panegyricusa II.
Józsefhez. Dimensiones Culturales et Urbariales Regni Hungariae 1. Nyíregyháza,
2002. második kiadás Ungvár,
2003; Uő.:
Kéziratos vers egy XVIII. századi magyar főúrról. Szabolcs-Szatmári Szemle.
1988. 2. sz. 180-191.
[23] A körlevél lelőhelye: HPL. Fasc. 27. № 8.
[24] Pócsy Elek (1753-1831) püspökről van szó.
[25] Bacsinszky András püspök (1739-1909) halála után, 1809-1816 között egymást
követően három káptalani helynök (Kutka János, Bradács Mihály, Tarkovics Gergely)
kormányozta a munkácsi egyházmegyét. Vö. Dr.
Pirigyi István: A magyarországi görögkatolikusok története. Nyíregyháza,
1990. II. k. 60-61. Bradács Mihály egyik 1814-es körlevelében
tudtul adja Krucsay Mihály liturgiafordító halálát és elrendeli a papságnak,
hogy az elhunyt zempléni főesperes és székesegyházi kanonok „boldog nyugalmáért
és örök emlékére” emlékmisét mondjanak.
[26] 1817 november 1-től 1819 október végéig.
[27] Az egyházközség tartozékai és bútorai.
[28] A parókia tartozékai és bútorai.
[29] A matrikulákról vagy anyakönyvekről először 1690-ben
De Camelis József munkácsi püspök rendelkezik előírva, hogy minden papnak
legyen két könyve, amelyben a szülötteket és házasultakat feljegyzik. Vö.
Hodinka Antal: A munkácsi görög-katholikus püspökség története. Bp. 1916. 418.
[30] A protocollumok, a jegyzőkönyvek az egyházi hivatali
írásbeliség értékes dokumentumai. Rendben tartásukat már Olsavszky Mánuel püspök
(1700-1767) is szorgalmazta.