Vasvári Pál (1826-1849) a harmadik évezred küszöbén

 

 A XXI. században a Vasvári Pál-filológia egyik legfontosabb forrása az Internet lett, melynek oldalain több százra tehető a Vasvári Pál életéhez, munkásságához, életművéhez kapcsolódó honlapok száma, s több ezer a Vasvári utóéletét közvetlenül vagy közvetve érintő weblapok mennyisége.

                A Vasvári Pál nevét viselő közintézmények honlapjai közül igényességével kitűnik a tiszavasvári Vasvári Pál Középiskola, Szakiskola és Kollégiumé mely 1848-48 hőse életrajzát is szakszerűen és részletesen bemutatja.[1]

                Meggyőződésem szerint azonban az Internet korában is fontos a hagyományos levéltári kutatás, a levéltári források feltárása, feldolgozása, elemzése és közzététele. Ezért állítottam össze és adtam ki az alábbi kiadványt, abban a reményben, hogy újabbak követik majd.

A fentebb elmondottak szemléltetésére, íme néhány honlapcím:

1. Az elfeledett hazafi: Vasvári Pál (1826-1849)
www.ipari115-tvasvari.sulinet.hu

2. A T H A N A S I A N A Cselényi István Gábor: VASVÁRI PÁL ÖRÖKSÉGE 1. Vasvári Pál életútja ... 1848/49 történetéhez szorosan kapcsolódik Vasvári Pál életútja, aki az egyik legkiemelkedőbb személyiség
gkhf.nyirbone.hu/foisk/athanaz/ata7_3.htm

3. [Vasvári Pál Közgazdasági Szakközépiskola ]
... Köszöntjük a Vasvári Pál Szakközépiskola honlapján.
www.vasvari.hu

4. Vasvári Pál Gimnázium
... A. Vasvári Pál Gimnázium. új bemutatkozó honlapja ...
www.vasvari-szfvar.sulinet.hu

5. Vasvári Pál Gimnázium - Nyíregyháza
emil.alarmix.org/vasvari

6. Vasvári Pál Gimnázium - Vasvári Pál élete
... július 14-én Vasvári Pál (akkor még ifj. Fejér Pál)
emil.alarmix.org/vasvari/vasvari-pal

7. Vasvári Pál
... Vasvári (Fejér) Pál. (1827. Nyírvasvári – 1849. ...
www.deltav.hu/links/1848/nevek/Vasvari. htm

8. 707mk5.htm
... július 6-án elesett Vasvári Pál és a Rákóczi-szabadcsapat több mint négyszáz szabadságharcosa emlékének. ...
www.hhrf.org/mk/707mk/707mk5.htm

9. Vasvári Pál Múzeum Tiszavasvári
jam.nyirbone.hu/muzeum/szatmari/szatmari.htm

10. Vasvari
Pál Vasvári Primary School The Best Sports School in Hungary This school was built in 1951 so it’s at the same age as the town Dunaújváros. The school is a one-storey building with a large schoolyard and a garden around it.
www.vasvari-duj.sulinet.hu/english.htm

11. Vasvari Pal
Vasvári Pál sírja Gyalui havasok - Kolozs megye Muntii Gilau - Judetul Cluj "Ott fenn a felhők csókolta havas tetején pár szerény, durva kődarab van egymásra halmozva.
www.bk.ngo.ro/jegyzet/j-vas87.html

12. vasvari
Vasvári Pál 1848 hőse a magyar történelemben. A költő barát, Petőfi Sándor 1848-at, a népek hajnalcsillagának nevezi. Hogy a magyarok számára is azzá lehetett, hogy 1848.
www.vasvari-duj.sulinet.hu/nevad.htm

13. http://www.iit.uni-miskolc.hu/~borbely1/VASVARI.HTM
15000 lakosú város 1941-ben Büdszentmihály és Tiszabűd községek egyesítésével alakult. ... Vasvári Fejér Pálra emlékezve választották, aki Vasvári Pál néven vált a magyar történelem jeles személyiségévé. ...
www.iit.uni-miskolc.hu/~borbely1/VASVARI.HTM

14. Vasvari sírja nyomában
 Bánffyhunyadról Vasvári Pál őrnagyot támogatásra rendelte. Vasvári csapatával Bánffyhunyadról ...
www.fsz.bme.hu/mtsz/hirado/th9810b.htm

15. Vasvari Pál
Vasvári Pál sírja Te pedig ifjú vezér!
www.bk.ngo.ro/vas87.html

16. a pesti egyetemi légió, 1848-1849
... A nagyszámú fővárosi ifjú beiratkozásában jelentős szerepet játszott Vasvári Pál, aki az 1848. ...
www.militaria.hu/Hk2000-3/05acs.htm

17. http://www.hhrf.org/szabadsag/archivum /1997/7jul-08t.htm
... július 6-án elesett Vasvári Pál és Rákóczi-csapat több mint négyszáz sz
abadságharcosa emlékének. ...
www.hhrf.org/szabadsag/archivum/1997/7jul-08t.htm

18. Teleki Blanka élete - nők lapja cikk
... Blanka tudta, hogy Fejér Pál Vasvári Pál néven egyik vezéralakja a márciusi ifjaknak....
www.teleki-mezotur.sulinet.hu/rolunk/telekibb.htm

19. MÚZEUMOK
... 20/95-12-193. Vasvári Pál Szülőháza és Szobra ...
www.externet.hu/ealfold/muzeumok.htm

20. http://people.inf.elte.hu/akko/tortenet. html
A Vasvári Pál Középiskola, Szakiskola és Kollégium megalakulása és fejlődése Tiszavasváriban az ipari tanulók képzését 1910-ben kezdték. 1949-ben azonban ezt az oktatást áthelyezték Tiszalökre. ... A Vasvári Pál Ipari Szakmunkás Tanuló Intézet elnevezést 1955-ben vette ...
people.inf.elte.hu/akko/tortenet.html


A Vasvári Pál filológia egy forrásáról

 

Az alsó-szabolcsi vagy hajdúdorogi esperesség levéltáráról

 

A Magyar Görög Katolikus Egyház levéltári anyagai[2] között becses helye van a Vasvári Pál szülőfaluját, Bűdöt[3] is magában foglaló alsó-szabolcsi vagy hajdúdorogi esperesség levéltárának, mely a Hajdúdorogi Görög Katolikus Püspöki Levéltár legrégibb fondját alkotja. Az irattárat Bányay Antal[4] alsószabolcsi vagy dorogi esperes, majd Szabolcs vármegye és a Hajdú kerület főesperese rendezte 1819-ben, amikor az iratokat kronologikus elv szerint fasciculusokba szedte és numerizálta, majd ábécérendben inventarizálta. Tárgyi, tárgyköri csoportokat nem alakított ki. A repertórium címe magyar fordításban így hangzik:

A dorogi esperesi levéltár repertóriuma. 1562-1819. Készült az 1819. esztendőben.

A kéziratos repertórium 48 megsárgult, foltos, kopott, helyenként sérült, tintafoltos lapot tartalmaz, egy kéztől, Bányay Antaltól. Hossza: 33 cm; szélessége: 27 cm. Bányay Antal repertóriumát egészen 1826-ig sajátkezűleg bővítgette, pótolgatta az esperesi hivatala gyakorlása során keletkezett újabb és újabb dokumentumok feltüntetésével. A repertórium 1998-ban a Magyar Országos Levéltár restaurátor műhelyében került restaurálásra.

Külön kutatást érdemelne mi ösztönözte Bányay Antalt az irattár rendezésére, és a repertórium fáradtságos munkát igénylő összeállítására és lelkiismeretes, folyamatos kiegészítésére. Elképzelhető, hogy felsőbb, egyházmegyei utasításra tette. Valószínűnek tartom azt is, hogy esperesi és tanfelügyelői feladatai hatékonyabb végzésétől vezettetve végezte el az irattár rendezését. Nem zárható ki Kazinczy Ferenc hatása sem, aki Sátoraljaújhelyen  1815-1831  között Zemplén vármegye levéltárát rendezte[5]. Bányay neveltetését, körültekintő hajdúdorogi egyház-igazgatási tevékenységét, nyelvi gyakorlatát ismerve azt valószínűsíthetem, hogy az esperes felismerte a hajdúdorogi parókián addig összegyűlt iratállomány páratlan értékét és  jelentőségét a magyar görög katolikus közösség történelme számára, s belső meggyőződésből vezéreltetve végezte el a nem kis fáradalmat és figyelmet kívánó munkát, majd annak folyamatos pótlását. Bárhogy is történt, tény, hogy a hazai görög katolikus parókiák története szempontjából nagy értéket hagyott ránk. A  repertórium  hely- és névmutatóval a Görögkatolikus Püspöki Levéltár kiadásában 1999-ben magyar fordításban is megjelent.[6]

A Bányay-repertórium ugyan számos országos jelentőségű levéltári forrást is jelez, a hajdú-dorogi levéltári fond fő értékét egy részről mégis abban látom, hogy a magyar görögkatolikusság történetében meghatározó szerepet játszó hajdú-városhoz és a Vasvári Pál szülőfaluját, Bűdöt  is magábanfoglaló dorogi külhelynökség közvetlen előzményét képező egyházigazgatási egységhez kapcsolódik. A fond különleges forrásértékét más részről az adja, hogy belőle gyönyörűen kirajzolódik, hogy a XVIII-XIX. században, hogyan működött az akkor joghatóságilag 10-13 vármegyére kiterjedő, mintegy hatvan esperesi kerületre tagolódó munkácsi dioecesia, hogyan szervezték meg a püspökök az esperességek irányítását..

Az esperesi irattárak anyagának kialakulása szoros összefüggést mutat az esperesek jogkörével és funkcióival,  továbbá az esperesi kerületek kiterjedésével. Esetünkben tekintetbe kell azt is venni, hogy Hajdúdorog, a munkácsi püspökségbe történt XVII. századi fokozatos integrálódása óta az egyházmegye legnépesebb egyházközségét és egyik legjelentősebb vidéki igazgatási központját alkotta[7]. A hajdúdorogi fond így tehát becses forrása a hajdúsági, s az alsószabolcsi görög katolikus parókiák és iskolák történetének[8].

A XVIII. század közepétől Szabolcs vármegye görög katolikus parókiái egyházigazga-tásilag két esperesi kerülethez tar­toztak: a gyulaji-hoz és az alsó-szabolcsihoz vagy dorogihoz. Az utóbbi joghatósága a vármegye dadai és nádudvari járásaira, továbbá a Hajdú kerületre terjedt ki. Az irattárból nyomon követ­hető az egyház-igazgatási határok változása is:  1805-ben létrejött Szabolcsban a kállói esperesi kerület, 1821-ben pedig a tímári és a karászi[9].

Az esperes /vicearchidiaconus/ az általa adminisztrált esperesi kerületben tulajdonképpen a püspök helyetteseként tevékenykedett. Feladata volt felügyelnie a kerületébe tartozó parókiákra és kántortanítókra mind vallási, mind iskolai és vagyoni tekintetben. Bizonyos időnként tartozott azokat meglátogatni. E canonica visitatiok fontos forrásai a parókiatörténetnek. Évente kétszer megszervezte és levezette a kerületi zsinatokat, első fokon intézte a hívek és lelkészek között felmerült problémákat. Fontosabb kérdésekben közvetítette a levelezést a lelkészek és a püspöki kancellária között. Az esperes közreműködését nem nélkülözhették a vármegyei tisztviselők sem.[10] Az esperes feladatköréből adódóan hiva­tali kapcsolatban volt tehát egyházi feletteseivel, lelkész kollégáival, a hívekkel, a vármegyei ható-ságokkal, a Hajdú kerület kapitányával, Hajdú-dorog hadnagyával stb.

A hajdúdorogi fond elsőrangú forrása a magyar görög katolikus egyházi hivatali írásbeli­ség történetének is. A munkácsi püspökségben a liturgia nyelve ekkor az egyházi szláv és román nyelv volt, a magyar nyelv csupán a prédikáci­ókban, a keresztelés, a temetés stb. során érvé­nyesült. Az egyházmegye hivatali nyelvei pedig a rutén és a latin nyelvek voltak. Izgalmas a dorogi iratállomány nyelvezetének kérdése, melynek megítélésénél tekintetbe kell venni azt, hogy egy túlnyomórészt ruszin hívekből álló egyházmegye, zömben magyar népességű espe­rességéről van szó. A magyar görög katolikus népesség egyházi-vallásos élete, művelődése, iskoláztatása azonos keretekben folyt a ruszino­kéval. Az esperesség papjai általában három, nem ritkán négy-öt nyelvet ismertek. A püspöki körlevelek latin vagy rutén nyelvűek voltak, az ezek alapján szerkesztett dorogi esperesi körle­velek között a XIX. század elejétől találunk ma­gyar nyelvűt az elsőt Kritsfalussy Jánostól.  Az ő és utóda, Bányay Antal esperesi működése idején a magyar nyelv egyházi hivatali funkciójának bővülése figyelhető meg. Az esperesek a várme­gyével, a Hajdú kerülettel latin, esetenként ma­gyar nyelven, Hajdúdorog város hadnagyával, magistrátusával, s communitásával magyarul leveleztek, az egyházi főhatóságokkal és a pap­sággal a XIX. század első évtizedéig latin és rutén nyelven, azt követően magyarul is levelez­tek.

A hajdúdorogi fond az életrajzi kutatá­sok szempontjából sem le-becsülendő. A  kegyúri jogokat gyakorló hajdúváros csak magyarul jól tudó, s ezen felül a hungaro-rutén parókiára csak nőtlen papot fogadott. A régi hajdú-dorogi espe­resi fond jelentőségét növeli, hogy az itt működő esperesek közül  a püspöki székbe emelkedett Bacsinszky András, Tarkovics Gergely.[11]

Bacsinszky András hajdúdorogi esperes pecsétnyomata 1763

 
                                             

                                                                                           1775                                     1794

 

Bacsinszky András munkácsi püspök pecsétnyomati

 

 

 

Tarkovics Gergely hajdúdorogi esperes pecsét nyomata 1795

 

Kopcsay János, teológiai professzor, szeminári­umi prefektus lett. Évekig Hajdúböszörményben működött Csurgovics János vikárius. A Szatmár vármegyei Nagykárolyból áthelyezett

                                                                                                                                                                                                      

            1787                                                1793

Kritsfalussy János hajdúdorogi esperes pecsétnyomata 1807

 
               Kopcsay János hajdúdorogi esperes pecsétnyomatai

 

Lupess István tímári paró-kus, Vasvári Pál keresz-tapja  pecsétnyomata 1803

 
Kritsfalussy János öccse, a liturgiafordító Kritsfalussy György[12] révén Ungvárhoz kapcsolódott szorosabban, a Sáros vármegyei Alsómirossó községben született Kopcsay Jánosnak  pedig a bácskai görög katolikusokhoz volt kötődése az ott mű­ködő testvére és unokaöccse révén[13]. A hajdúdorogi fondban számos forrás világítja meg Vasvári (Fejér) Pál, 1848-49 hősének családi kapcsolatait.[14] Vasvári Pál apját Bányay Antal esperes helyezi el a bűdi parókiára, majd Hajdú­böszörménybe parókusnak. Hajdúvárosban eszmélkedett tehát az ifjú Vasvári Pál, s itt végezte elemi iskoláit is. Vasvári Pál keresztapja, Lupess István, 1821-ig a dorogi esperességbe tagolódó Tímár község parókusa is beírta nevét a magyar művelődéstörténetbe: Aranyszájú Szent János liturgiájának első teljes fordítása, melyet Krucsay Mihály gálszécsi parókus készített, az ő másolatában őrződött meg[15]. A Lupess István tímári parókus másolatában megőrződött rendkívül becses  liturgia-fordítást facsimilében Ivancsó István tette közzé[16]. Az alsó-szabolcsi vagy dorogi esperesség levéltárából kirajzolódik Lupess István lelkészi, egyházigazgatási tevékenysége is. Kitűnő utószavában Ivancsó István könyvészeti források, főleg sematizmusok alapján, számos életrajzi adatot felvonultat, sajnálatos módon, azonban az alsószabolcsi vagy dorogi esperességi levéltár forrásait nem hasznosította. Ezek alapján kétségtelen, hogy Lupess tímári parochussága előtt éppen Bűdön lelkészkedett,[17] 1804. május 10-én nevezték ki a tímári görög katolikus parókiára.[18] Az 1806. évi munkács-egyházmegyei összeírás is tímári parókusnak tünteti fel.[19]

Lupess István az 1821-ben létesült tímári esperesi kerület első esperese lett, ami nyilván addigi tevékenységének elismerését is jelentette. Egyházigazgatási, esperesi tevékenységéről is számos adat őrződött meg a szóban forgó levéltárban.[20]

  Azzal összefüggésben, hogy a szóban forgó időszakban a népességösszeírás a lelkészek  közreműködésével történt, a hajdúdorogi provinenciájú iratállományban számos conscriptio animarum lélekösszeírás és egyéb statisztikai forrás  található, melyek nemcsak a történeti demográfia kitűnő forrásai, hanem szemléletesen megvilágítják a korabeli népszámlálás mechanizmusát is. /Helytartótanácsi rendelet à püspöki kancellária à püspöki körlevél à esperesi körlevél à lelkészek adatszolgáltatása à esperesi összesítés à járási, szolgabírói összesítés à vármegyei összesítés à felterjesztés a Helytartótanácsnak.

A szóban forgó időszakban az iskolai oktatás szorosan kapcsolódott az egyházhoz, így a szóban forgó levéltári fond valóságos kincsesbányája az iskolatörténeti kutatásoknak.

 

 



 

A hivatalos iratokon kívül olykor teológiai-filozófiai dolgozatok, költészeti alkotások is megőrződtek a régi hajdúdorogi fondban. Ezek között feltétlenül megemlítendő a legelső ismert teljes magyar nyelvű liturgia fordítójához, Krucsay Mihályhoz írott névnapi köszöntő vers,[21] továbbá Ilkovics Elek munkács-egyház-megyei kanonok panegyricusa. [22]

A hajdúdorogi provinenciájú levéltári fond a Görög Katolikus Püspöki Levéltárban méltó elhelyezést nyert. Kívánatos lenne, ha a folyamatban lévő korszerű feldolgozásába bevonnák a Hajdúdorogról néhány éve Nyíregyházára átszállított, körülbelül az 1830-as évektől a dorogi külhelynökség létrejöttéig (1873) terjedő időszakban keletkezett, s 1950 körül évenként csomókba kötött, de számozatlan irategyüttest is. Ezzel a hajdúdorogi püspökséggel megegyező nevű esperesség iratállományának egésze méltó helyre, együvé kerülne, s szakszerű feldolgozást nyerne.

Az elmondattak szemléltetésére és a kiváló Bányay Antal esperes, levéltáralapító előtt tisztelegve ide vonatkozó fejtegetéseinket egy körlevelének közzétételével zárjuk.

 

Bányay Antal esperes körlevele az alsószabolcsi vagy dorogi esperesség

papjaihoz. [23]

 

Tisztelendő Parochus Urak !

 

Minekutánna a mi Kegyes Püspökünk Eő Nagysága[24] negyed napos hideglelésétől a mi örömünkre szerentsésen megszabadult volna, főbb gondját Megyéje kormányozására forditván, azon rendeléseket és Statutumokat, mellyek a’ meghólt és boldog emlékezetű Püspökeink, és Káptalanyi Vicariusaink[25] által a Megyénk jovára hozattattak, megerősíteni kivánta, a’ amint is az ide zárt kegyes levelének pontyában megerősiti.

A’mit midőn Tisztelendő Uraságtokkal hivatalosan közölném; közönséges őszi gyűlésünket most folyó October Hónap 20-kára az új Kalendáriom szerint, vagyis a régi szerint 8-dik Octoberre Szent Pelagius napjára itten Dorogon magunkhoz rendelem, egyszersmind Tisztelendő Uraságtokat hivatalosan kérem, hogy most ugyan a Gyülés alkalmatosságával, másszor pedig jövendőben mindenkor, minden currentalis nélkül October 15-dik Napjáig e következőket a Vice Esperesti Hivatalhoz okvetlenül elküldeni ne terheltessenek. Nevezetesen:

                1-ör Az úgy nevezett Summaria Conscriptiót, melynek formája az A. betű alatt ide rekesztett Tábla.

                2-or Az úgy nevezett Religionaria Táblát, mellyett a B. alatt való forma mutat.

                3-or. A Templom számadásait, mellyeknek módját  C. betü alatt ide rekesztek és pedig  1-a Nov: 1817. Usque ultimam 8-br 1818[26].

                4-er. Az Özvegy Papnékról és Papok Árváiról való Tabellaris Tudositást, a Méltóságos Püspök Eő Nagysága Parantsolattya szerént.

Mivel pedig a legújjabb Rendelések szerént az Esperesti Hivatalnak szoros kötelességében állana a Járásban lévő Nemzeti Oskolákról a Felsőségnek Tudósitást tenni, és pedig Esztendőnként két izben a probatételek elvégezése után; ugyan azért már most, jövendőre nézve is, azt is kikérem Tisztelendő Uraságtoktól, hogy ezen parantsolt informatiókat esztendőnként kétszer, úgymint: Április 15-dik és September 15-dik Napjáig hozám okvetlenül által küldeni el ne múlassák, ut sub D.

Végtére pedig: mivel a Templom és Parochia mind külső, mind belső mivoltát Püspökünk Eő Nagysága tudni és esmérni kivánná, ugyan azért Tisztelendő Uraságtok ezen Inventariumokat külön-külön illyen Titulus alatt: 1.o Inventarium Appertinentarium et Su-pellelectilium  Ecclesiae[27]; és 2.o Inventarium Appertinentarium et Supellelectilium Parochiae[28] a legközelebb tartandó Gyülésünkre elhozni ne terheltessenek. Egyébb eránt.

Nem kétlem, hogy Tisztelendő Uraságtok a Matricat[29] és Protocollumokat[30] már eddig is szorgalmatosan irni és iratni el nem múlatták; ha mindazonáltal találkozna egy némely a’ki ebben hátra maradott, azt baráttságosan kérem és intem, hogy a’mit elmulasztott, helyre hozni iparkodjon; egyébb eránt előre is engedelmet kérek, ha a’ Statutomok és Eő nagysága privát Instructioji is az ollyanoknak kedvetlen következést szülnek azonnal azon Visitális után, mellyet a’ köz-gyülésünknek végével elkezdeni Isten segítségével szándékozok.

Nehogy pedig ezeket, mellyeket hivatalom mostan megkiván, többször megújjitani kén-telenittesek egész bizodalommal ’s egyszersmind hivatalosan kérem Tisztelendő Uraságtokat, hogy ezen Currensemet a hozzá tartozandó Formulákkal együtt jövendőbéli utasítás végett Proto-collumba beirni méltóztassak. A’ Tabelláknak tudniillik formáját, ha másképpen nem lehetne, különös arcusonként a Protocollumba béra-gasztván, ami szinte megkivántatik a Templom, Parochia és Kántor Inventariomaira is, mellyeket a’ jövő Gyülésre elhozni okvetlen szükséges lesz.

Mellyek után, midőn Tisztelendő Ura-ságtokat a’ fent kitett napon magamnál köz-gyülésünkre látni és tisztelni óhajtanám, egész tisztelettel maradok

 

                               Tisztelendő Uraságtoknak

Dorog, 6-ik october 1818.

                                               Igaz szivű szolgája

Bányay Antal mp. esperest

 

 

            

1805                                                1810

Kutka János általános helynök pecsétnyomatai.

 


 

A munkácsi püspökség joghatósága alá tartózó vármegyék  Bacsinszky András püspöksége idején

 



[1] Vö. :http://www.ipari115-tvasvari.sulinet.hu

 

[2] Vö. Janka György: A Magyar Görög Katolikus Egyház Levéltári anyagai. In. Janka György (szerk.): Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete konferenciája. Nyíregyháza, 1998. 135-139.

[3] Tiszabűd, ma Tiszavasvári része.

[4] Bányay Antal Szerencsen született. Atyja Bányay András évtizedeken át Tokaj parókusa, hegyaljai esperes. Bányay Antal  1810-1827 között dorogi esperes. Ld.még: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. I. Bp. 1891. 534; Dr. B. Papp János: Hajdúdorog küzdelme a magyar görög-katolikus egyházmegye felállításáért. Hajdúdorog, 1996. 18-19; Vasvári Pál Társaság Füzetei 9. Nyíregyháza, 1994. 223-225; Ivancsó István: Szinopszis a magyar nyelvű bizánci liturgia emlékeiről (1690-1999). Nyíregyháza, 1999. 10.

[5] . Hőgye István: Zemplén Levéltára. Sátoraljaújhely, 1996. 11-17.

[6] Vö. Dudás László (szerk.): A Hajdúdorogi Főesperesi Levéltár iratainak lajstroma és mutatója. 1562–1819. Nyíregyháza,1999.

[7] A munkácsi egyházmegye vidéki kormányközegekről és igazgatási központokról szórványos adatokat ld. Hodinka Antal: A munkácsi görög-katholikus püspökség története. Budapest, 1910. 703-707.

[8]  Vasvári Pál szülőfalujára, Bűdre vonatkozóan vö. Dudás László (szerk.): A Hajdúdorogi Főesperesi Levéltár iratainak lajstroma és mutatója. 1562-1819 .Nyíregyháza, 1999. 119. Ld. még: Hajdúdorogi Püspöki Levéltár Fasc. 27. Nr. 16. mely terjedelmes iratcsomó 1790-1824 közötti időből tartalmaz Bűdre vonatkozó forrásokat.

[9] Vö. Hajdúdorogi Püspöki Levéltár. Fasc. 35. No 1. 1822.

[10] Erről részletesebben ld. Vasvári Pál Társaság Füzetei 3. Nyíregyháza, 1990. 40-42.

[11] Vö. Udvari István: Bacsinszky András munkácsi és Tarkovics Gergely eperjesi megyéspüspök kapcsolata Szabolcs vármegyével és a Hajdúsággal. In. Levéltári Évkönyv. XIII. Nyíregyháza, 1997. 137-161.

[12] Kritsfalussy György az ungvári gimnázium professzora Aranyszájú Szent János  liturgiáját fordította le magyar nyelvre,s Bacsinszky András püspöknek névnapi ajándékként nyújtotta át 1790-ben.  E liturgia fordítást Sztripszky Hiador tette közzé. Vö. Szabó Jenő: A görög katolikus magyarság utolsó kalvária-útja. Szerző dolgozataiból és beszédeiből egybeállította, bevezetővel és jegyzetekkel kíséri dr. Sztripszky Hiador. Budapest, 1913. 421-494; Sztripszky Hiador: Jegyzetek a görög kultura Árpádkori nyomairól. Budapest, 1913. 113-175. Sztripszkyről ld. Könyv és Könyvtár. XX. Debrecen, 1988. 67-97; Könyv és Könyvtár XXI. Debrecen, 1999. 105-151, 265-284.

[13] Vö. Udvari István: Kopcsay János hajdúdorogi esperes (1745-1814) életrajzáról. In. Görögkatolikus Szemle Kalendáriuma 1997. Nyíregyháza, 1997. 59-60.

[14] Vö. HPL. Fasc 29. No 41; HPL Fasc. 30 No 37; HPL  Fasc. No 32. No 18; HPL. Fasc. 27. No 16. Vö még. Dudás László (szerk.):A Hajdúdorogi Főesperesi Levéltár iratainak lajstroma és mutatója.1562 –1819.Nyíregyháza,1999.124.

[15] Vö. Ivancsó István: A magyar görögkatolikusság liturgikus könyveinek anyanyelvi fordításai és kiadványai. In. Hajdúdorogi Egyházmegye Jubileumi Évkönyve. Nyíregyháza, 1987. 160.

[16] Vö. Krucsay Mihály munkács megyei kanonok 1793-ben készült munkája. Lithurgia… Szerkesztette és az utószót írta: Ivancsó István. Nyíregyháza, 2003.

[17] Vö. HPL. Fasc. 27. № 16.

[18] Vö. Dudás László id. mű. 60.

[19] Vö. A munkácsi görögkatolikus püspökség lelkészségeinek 1806. évi összeírása. Vasvári Pál Társaság Füzetei 3. Nyíregyháza, 1990. 182, 121, 32.

[20] Vö. Dudás id. mű. 60-62.

[21] Vö. Dudás id. mű. 53

[22] Ld. János István: Ruszinok latin nyelvű panegyricusa II. Józsefhez. Dimensiones Culturales et Urbariales Regni Hungariae 1. Nyíregyháza, 2002. második kiadás Ungvár, 2003; .: Kéziratos vers egy XVIII. századi magyar főúrról. Szabolcs-Szatmári Szemle. 1988. 2. sz. 180-191.

[23] A körlevél lelőhelye: HPL. Fasc. 27. № 8.

[24] Pócsy Elek (1753-1831) püspökről van szó.

[25] Bacsinszky András püspök (1739-1909) halála után, 1809-1816 között egymást követően három káptalani helynök (Kutka János, Bradács Mihály, Tarkovics Gergely) kormányozta a munkácsi egyházmegyét. Vö. Dr. Pirigyi István: A magyarországi görögkatolikusok története. Nyíregyháza, 1990. II. k. 60-61. Bradács Mihály egyik 1814-es körlevelében tudtul adja Krucsay Mihály liturgiafordító halálát és elrendeli a papságnak, hogy az elhunyt zempléni főesperes és székesegyházi kanonok „boldog nyugalmáért és örök emlékére” emlékmisét mondjanak.

[26] 1817 november 1-től 1819 október végéig.

[27] Az egyházközség tartozékai és bútorai.

[28] A parókia tartozékai és bútorai.

[29] A matrikulákról vagy anyakönyvekről először 1690-ben De Camelis József munkácsi püspök rendelkezik előírva, hogy minden papnak legyen két könyve, amelyben a szülötteket és házasultakat feljegyzik. Vö. Hodinka Antal: A munkácsi görög-katholikus püspökség története. Bp. 1916. 418.

[30] A protocollumok, a jegyzőkönyvek az egyházi hivatali írásbeliség értékes dokumentumai. Rendben tartásukat már Olsavszky Mánuel püspök (1700-1767) is szorgalmazta.